ÜNNEPNAPOK, MUNKASZÜNETI NAPOK

Amerikai Egyesült Államok (2012)

Kanada (2012)

A "KNOWN SHIPPER" STÁTUSZ ELŐNYEI

Known shipper

2001. szeptember 11-től csak ’ismert feladó’ (known shipper) státuszú jogi személy küldeményei szállítmányozhatóak személyszállító repülőgépeken Amerikából. Az ilyen minősítéssel nem rendelkező jogi személyek szállítmányai kizárólag cargo gépeken exportálhatóak.

Az intézkedés célja, hogy az Egyesült Államokból származó légi export küldemények feladói beazonosíthatóak és ellenőrizhetőek legyenek, illetve kiszűrhetővé váljanak a nem megbízható feladók és küldemények.  

Hogyan nyerheti el egy jogi személy a ’known shipper’ minősítést?

• 1. szint: ügyfélazonosítóval rendelkezik VAGY létező szállítási történettel bír VAGY 7 évnél régebbi szerződése van egy adott  szállítmányozóval,
• 2. szint: legalább 24 légi szállítása volt 1999. szept. 11 óta VAGY éves adminisztratív ellenőrzést folytat (nyomtatvány).

FOOD AND DRUG ADMINISTRATION

Az FDA (Food and Drug Administration) elnevezésű amerikai egészségügyi szervezet fő célja, hogy szabályozza az Amerikai Egyesült Államokba irányuló termékek piaci belépését, elsősorban közegészségügyi, másodsorban piacvédelmi szempontból.

Célja, hogy az országba beléptetett termékek hatóságilag bevizsgálásra kerüljenek még a beérkezés előtt. A bevizsgálandó termékek köre:

• Élelmiszerek
• Gyógyszerek
• Orvosi eszközök (készülék és reagens)
• Vakcinák
• Állati- és állatorvosi termékek
• Kozmetikai szerek
• Dohánytermékek
• Bármely radioaktív vagy elektromágneses sugárzással kapcsolatos termékcsoport           

Amennyiben a termék nem kerül előzetes bevizsgálásra, úgy a vámhatóság megtilthatja a termék országba való beléptetését.

Amennyiben cége észak-amerikai exportot tervez, javasoljuk, hogy előzetesen tájékozódjon a pontos feltételekről. Bővebb információ az FDA honlapján található (www.fda.gov).

ELEKTRONIKUS ADATKÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉGEK

Mi a 10+2?

A 10+2 az Egyesült Államokba irányuló tengeri szállítmányokra vonatkozó elektronikus adatközlési kötelezettség.

Minden importőrnek - a vámügynökén vagy a szállítmányozóján keresztül kötelessége -, hogy 24 órával a hajóra való rakodás előtt küldje el a megadott 10 elemet a USA központi vámhatóságnak, a hajóstársaság pedig a fennmaradó 2 adatot köteles elektronikusan megadni (AMS vagy ABI rendszeren keresztül):

Importőr 10 adateleme

• Gyártó (Beszállító): A legutolsó gyártó / összeszerelő / beszállító, aki feldolgozta a szállított árut a származási országból. 
• Eladó neve és címe: Az a kereskedelmi entitás, amely kereskedelmileg eladja a szállított árut. 
• Vevő neve és címe: A cég, szervezet vagy magánszemély, amelynek tulajdonába kerül a szállítandó áru. 
• Címzett neve és címe: A kiszállítás helyszínén átvevő neve (cég, szervezet, személy), amelynek vámkezelést követően átadják az árut. 
• Rakodás helyszíne: A helyszín, ahol a konténert az áruval megrakodták. 
• Konszolidálást végző neve és címe: A konténer árukonszolidációját végző cég, szervezet, ill. magánszemély neve és elérhetősége. 
• Importőr azonosító: Az importőri jogosultság azonosítója, az elektronikus hozzáférhetőség ellenőrző mérföldköve.
• Címzett azonosító: A címzett azonosítója az elektronikus adatközlési rendszerben.
• Származási ország: Az áru származási országa.
• Árumegnevezés / HTS kód: Az a 6-10 jegyű azonosító, amely az árutípust azonosítja.

Hajóstársaság 2 adateleme

• Konténer elhelyezkedése a hajó rakodóterén
• Konténertörténet

Ezt a két adatelemet a hajóstársaság, az 24 órával a hajó kikötőbe (U.S.A. kikötő) való érkezése előtt köteles elektronikusan elküldeni.

 ÜNNEPNAPOK KÍNÁBAN

Újév (New Year Holiday)                                            2012. január 1 - 3.

Tavaszi Fesztivál (Spring Festival)                         2012. január 22 - 28.

2012. január 21. (szombat) és január 29. (vasárnap) munkanapok.

Qingming Fesztivál                                                     2012. április 2 - 4.

2012. március 31. (szombat) és április 1. (vasárnap) munkanapok.

Munka ünnepe                                                            2012. április 29 - május 1.

2012. április 28. (szombat) munkanap.

Sárkányhajó Fesztivál (Dragon Boat Festival)    2012. június 22 - 24.

Ősz Ünnep(Mid-Autumn Festival)                           2012. szeptember 30 - október 7.
és Nemzeti Ünnep (National Holiday)

 A KÍNAI PIAC KIHÍVÁSAI

Méretből adódó diverzitás
Kína nagy ország, ami önmagában is nehezen kezelhető kihívás. Területe 9,6 millió km2, vagyis közel akkora, mint Európáé és mintegy százszor nagyobb Magyarországénál, 1,4 milliárdos lakossága pedig több mint háromszorosa Európáénak. Az ország harminc tartományból és négy tartományi jogú városból áll, amelyek szokásaik, kulturális hátterük, fejlettségük tekintetében az európai országoknál jóval nagyobb diverzitást mutatnak. Tehát Kína mint ország sem kezelhető egységesen, ráadásul ez a piaci méret megnehezíti a tudatos és tervezett kapcsolatok kialakítását.

Távolság
Kínával kapcsolatban kihívásként leggyakrabban az hangzik el, hogy „nagyon messze van”, mint kézenfekvő nehézség. A távolság valóban nehezíti az együttműködést, akár venni akarunk Kínából, akár eladni. A hosszú szállítási idő extra finanszírozási igényt vet fel, az időeltolódás miatt a közvetlen kapcsolattartás lassú és vontatott, nem is szólva a közvetítő nyelvek okozta tévedésekről és veszélyekről.  A személyes jelenlét hiánya, megfejelve a kulturális, nyelvi és gondolkodásbeli különbségekből adódó félreértésekkel még a legbizalmibb kapcsolaton alapuló üzletet is megingathatja, holott a kérdések tisztázása, a megfelelő képviselet és kézben tartott kommunikáció megoldja vagy kivédi ezeknek a problémáknak a nagy részét.

Eltérő üzleti kultúra
Kínában egészen más üzleti kultúra és szokásrendszer alakítja a gondolkodást. A kínai üzletemberek jó stratégák, kiválóan látják és érvényesítik a saját érdekeiket, ugyanakkor hosszútávú kapcsolatok kiépítésében gondolkodnak, amihez általában bizalmi légkört alakítanak ki külföldi partnereikkel. A kínai nyelvtudás és helyismeret nélküli magyar vállalati döntéshozók a baráti légkörből ítélve gyakran lemondanak az otthon teljesen természetesnek tartott üzleti eszközökről: a szerződéskötésről, vagy a partner ellenőrzéséről az üzletkötés előtt. Előfordul, hogy az első néhány ügylet sikeresen le is megy, ezzel tovább erősítve a szerződés nélküli bizalmat, majd egyszer csak beüt a súlyos veszteség. Míg Magyarországon egy jogi kapcsolat kialakítása során természetes számunkra, hogy ki kell kérni ügyvéd véleményét, Kínában a magyar üzletemberek még akkor sem mindig vonnak be jogászt az üzletbe, ha szerződést kötnek, ez pedig komoly veszélyforrás.

Árfolyam ingadozása
A jüan folyamatos erősödése nem kedvez a kínai beszerzésnek: a kínai valuta forinthoz viszonyított árfolyama 2008-ról 2009-re 40%-kal nőtt, ezért az importügyletek során a korábban euróban vagy dollárban meghatározott árak mind a kínai eladónak, mind a magyar vevőnek veszteséget okoztak. Ettől függetlenül a kínai termékek jó része még mindig versenyképes a világpiacon.

Csalás
Kínában jól kiismerték a bizalmi elvre épülő európai üzleti modellt és az ezzel visszaélő kereskedők hamar rájöttek, hogy a külföldi importőrök könnyen bedőlnek a külsőségeknek. Mivel a nyugati vevők általában az angol weboldalak és üzleti közvetítő portálok alapján tájékozódnak, ezért ezek az oldalak tele vannak magukat angol nyelven rendkívül profinak mutató „gyártókkal”, akikről hamarosan kiderül, hogy valójában kereskedők, és kizárólag a külföldi vevő megtévesztése és pénzének kicsalása a céljuk.

Ha a vevő elhiszi, hogy gyártóval áll szemben, akkor onnantól kezdve már csak a szerencséjén múlik minden – lehet, hogy csak rossz minőségű árut kap, de az is előfordul, hogy bottal ütheti az átutalt előleget és a kereskedő nyomát. Arra is volt példa, hogy csak később derült ki a minőségi probléma, és erre a kínai cég közölte, hogy ő tulajdonképpen kereskedő és a gyár nem hajlandó a kártérítésre. Sokan hisznek az ismertebb B2B kereskedőportálokon található „arany fokozatú beszállító” minősítésnek, holott az is csak annyit jelent, hogy az a beszállító sokat fizet a portálnak a tagságért és ennek fejében kiemelt reklámot kap – ettől azonban nem válik sem megbízhatóvá, sem pedig gyártóvá. Az egyik legismertebb ilyen oldal saját blogjában cikkek tucatjai szólnak arany fokozatú beszállítók által elkövetett csalásokról.

Nyelv
A gyártók biztonságos felkutatása csak kínai nyelven végezhető szisztematikus munka. Ez idő- és pénzráfordítást jelent, viszont sokkal olcsóbb, mint több tízezer dollár veszteség után azon gondolkodni, hogy inkább a biztonságra kellett volna költeni. A kereskedőcégek széles skáláját vonultatják fel a rafinált megoldásoknak. Saját gyárakat mutatnak fel, persze csak a külföldieknek, hiszen kínaiul azonnal kiderül, hogy valójában az nem is a saját gyáruk.  

Minden előzetes felkészülés ellenére előfordulhat reklamációs eset, és pontosan ilyenkor bizonyosodik be, hogy mennyire fontos a megfelelő előkészítés. Reklamációk rendezésében igénybe lehet venni arbitrázsbizottság* közreműködését.

Ismertség hiánya
Termékértékesítés során az egyik legnagyobb nehézség Magyarország viszonylagos ismeretlensége Kínában. Emiatt a magyar élelmiszerek, ipari termékek, technológiák nehezen találnak piacot, illetve nagy marketing-ráfordítással kell bevezetésükkor számolni. Élelmiszeripari termékek esetében külön nehézséget okoz, hogy bizonyos termékcsoportoknál a bevitelhez szükséges engedélyek (például karanténhivatali engedély, protokollok) is hiányoznak. Ez a nehézség másfelől piaci előnyt is biztosít annak, aki kiépíti a bevitel lehetőségét.

Akármilyen üzleti kapcsolatot építünk Kínával, alapvetően azt a gondolkodásmódot érdemes elsajátítani, hogy a pénz ráfordításával megoldható probléma tulajdonképpen csak költség, és emiatt tervezhető. Hasznos mondás az is, hogy „bízzunk a legjobban, de készüljünk a legrosszabbra”, ezért az üzleti tervezésnél a realista-pesszimista verziót érdemes figyelembe venni. A nem-megfelelő vagy túl optimista tervezés miatt felmerülő kiadások pillanatok alatt súlyos mínuszokat okozhatnak, és ez még a legjobb kilátással kecsegtető üzletet is romba döntheti. Fontos megérteni, hogy ez az ország olyan specifikus kihívásokat teremt, amivel máshol nem nagyon lehet találkozni, ezért a szakértők munkája már a tervezési szakaszban is elengedhetetlen.

Az összefoglaló alapját az Eastinfo Kft. tanulmánya képezi. (www.eastinfo.hu)

*Arbitrázsbizottság: olyan üzleti vitás ügyekre szakosodott kvázi-bíróság, amely révén a peres eljáráshoz képest hatékonyabban lehet a vitás ügyeket lezárni. A kínai nemzetközi gazdasági és kereskedelmi arbitrázsbizottság a CCPIT (Kínai Kereskedelmfejlesztési Bizottság) szervezete. Amennyiben a szerződő felek megfelelő formai módon ezt előzetesen kikötötték, úgy vitás esetben az Arbitrázsbizottság dönthet az ügyben, amihez szükség van helyi ügyvédre is. Az arbitrázs díját az arbitrázst kérő félnek kell megelőlegezni, ennek összege a perértéktől függően a 10.000 RMB ügyintézési alapdíjon felül 0,5 – 3,5% között változik (legalább 10.000 RMB), de végezetül az eljárás egyéb felmerülő költségeivel (pl. ügyvédi díj, fordítási költség, stb.) a vesztes fél köteles állni, viszont előzetesen fel kell készülni ezeknek a költségeknek a megelőlegezésére, ami a fentiek és az ügyvédi és fordítási költség nélkül is minimum 20.000 RMB (kb. 680.000 HUF).

KÍNA ERŐSSÉGEI

A kínai piac egyedi, más piacokkal alig összehasonlítható, nagy lehetőségeket nyújt mind a beszerzés, mind az értékesítés terén. Kína alapvető jellegzetessége a munkaalapú társadalom és ennek következtében a széleskörű ipari termelés, melynek nagy része exportra megy. Sokszor szoktak Kínára úgy is hivatkozni, hogy a "világ gyára". A közhely szerint a kínai termékek olcsók és rosszak - csakhogy ma már egyik állítás sem igaz.

Bár a magyarországi kínai piacokon sok olcsó és rossz kínai termékkel találkozunk, ezek az áruk nem Kína valós állapotát tükrözik, a vásárlók elvárásait elégítik ki adott piacon. A legtöbb multinacionális vállalat félkész termékeinek nagy részét Kínából importálja, és összeszerelést követően már mint európai - és gyakran igen drága - terméket értékesíti. A fogyasztási cikkek túlnyomó része is Kínából származik.

Kína ipara szinte bármit képes előállítani, egyre nagyobb a vállalatok kutatás-fejlesztési ráfordítása. Hasonló folyamat játszódik le itt, mint a második világháború után Japánban, vagy az 1980-as években Dél-Koreában - csakhogy Kínának közel 1,5 milliárdos a lakossága, ezért itt a belső piac is óriási mértékben stimulálja a fejlődést.

Kína egyik erőssége a még olcsó emberi munkaerő, ezért a nagy munkaerő-ráfordítású termékek előállítása relatíve olcsóbb. A kínai statisztikai hivatal adatai szerint 2008 első három negyedévében az országos éves átlagfizetés 19.731 RMB volt, ami kb. havi 190 EUR-nak felel meg. Pekingben – ahol a legmagasabb az országos átlagfizetés – ugyanakkor az átlagfizetés ennek közel a duplája.

Mivel a kínaiak másolási és utánozási képessége fejlett, ezért hamar elsajátítanak nyugati technológiákat vagy modelleket, amelyeket már saját fejlesztésű termékként tudnak értékesíteni. Itt nem hamisítványokról beszélünk, hanem gyártósorokról, berendezésekről, elektronikai termékekről. Ma már nagyon sokan választják beruházáshoz egy új kínai gyártósor beszerzését a használt nyugat-európai helyett, hiszen minőségben és teljesítményben lassan utoléri azt, de árban sokkal versenyképesebb (egy Kínában 100 ezer USD-ért vásárolt gépsor nyugat-európai ára akár ötszörös is lehet).

Számos multi cég választja azt az utat, hogy a Kínában történő munkaigényes gyártást követően félkész termékét Magyarországon fejezteti be. Az építőanyagok (pl. üveg, burkolóanyagok, szaniterek, nyílászárók, stb.) nagy része - a becsatlakozott közvetítőktől eltekintve - már jó ideje Kínából származik. De akár a névjegyek, kiadványok, nyomdai anyagok kínai legyártása is hatalmas árelőnnyel járhat. Egyszóval: nagyobb értékű beszerzés, beruházás, vagy munkaigényes megrendelés esetén érdemes végiggondolni a kínai beszerzés lehetőségét is. 

Másodsorban  fontos beszélni a Kínába irányuló értékesítésről is. Már említettük, Kína lakossága közel 1,5 milliárd, ezt a piaci méretet még elképzelni is nehéz. Természetesen a világ szinte összes jelentős gyártója, kereskedője, márkatulajdonosa egyaránt itt nyüzsög Kínában, hogy ebből a tortából legalább egy kis szeletet kihasítson magának. A nemzetközi márkák tulajdonosainak nincs túl nehéz dolga, hiszen a fogyasztók gyorsan megtanulták ezeket a neveket. Viszont mivel Kína alapvetően önellátó, ezért az import fogyasztási termékekből elsősorban a nemzetközileg ismert márkák, másodsorban az ismert országokból származó termékek eladhatók, mint luxuscikkek.

A fogyasztóképes kereslet növekedése miatt az importtermékek luxuscikkekből lassan hétköznapi termékekké válnak, ezért egyre több "kis ország" (mint Magyarország) gyártói is megtalálják a piaci lehetőségeket. Az ipari termékek exportjában szintén a multik Magyarországon gyártott termékei dominálnak (pl. autóalkatrészek, mobiltelefonok), de a magyar ipari vagy mezőgazdasági termékek exportja előtt nagy a fejlődési lehetőség.

Már eddig is sikeresnek bizonyult a magyar technológiák exportja, illetve azok vegyesvállalati formában történő megvalósítása. A mezőgazdaság mellett egyéb iparágak is sikeresek lehetnek, főleg, ha a termékek már most is közvetve vagy közvetlenül a kínai piacra kerülnek. A Kínában történő beruházás részben a piac mérete, részben pedig az alacsony költsége miatt is vonzó: a fent már említett alacsony költségű munkaerő mellett az ipari víz- és csatornadíj ára 5,6 RMB/m3 (kb. 0,65 EUR/m3), az áram díja pedig 0,36 RMB/kWh (kb. 0,042 EUR/kWh).

    Akár beszerzés, akár értékesítés vagy vegyesvállalat alapítása során különös figyelemmel kell lenni Kína sajátosságaira. Nemcsak az értékesítés, de a beszerzés terén is fokozott óvatossággal kell eljárni, soha nem érdemes kínai üzletnek nekivágni Kínához értő, kínai nyelvtudással felvértezett szakértők nélkül.

Az összefoglaló alapját az Eastinfo Kft. tanulmánya képezi. (www.eastinfo.hu)

 KÍNAI-MAGYAR KAPCSOLATOK

A kínai-magyar kapcsolatok 2003 augusztusában, Dr. Medgyessy Péter hivatalos miniszterelnöki látogatását követően indultak nagy volumenű fejlődésnek. A 44 év utáni első magyar miniszterelnöki látogatást Kína is kiemelt politikai eseményként kezelte.

A látogatás alatt a felek megállapodtak, hogy Magyarország adottságai alapján Kína közép-európai regionális gazdaságfejlesztési központjává válhat és a felek ezen cél elérésére törekszenek. A kapcsolatrendszer mindkét fél számára felértékelődött, ezt jelzi az is, hogy alig egy hónappal Magyarország EUcsatlakozását követően Hu Jintao kínai államfő hivatalos látogatást tett Magyarországon. Ebből az alkalomból a felek Közös Nyilatkozatot adtak ki, amelyben együttműködési partnerségi szintre emelték a bilaterális kapcsolatokat, illetve aláírták a Gazdasági Együttműködési Megállapodást.  

Az elmúlt időszak főbb eredményei 

Kínai ügyekért felelős kormánybiztosi iroda
2003 októberében a magyar kormány által kinevezett, a magyar-kínai kapcsolatok fejlesztéséért felelős kormánybiztos a magyar kormányzati intézmények munkájának összehangolását, a legfelsőbb vezetők találkozói során meghatározott feladatok kivitelezését, valamint a magyar-kínai kapcsolatok általános fejlesztését és kormányközi koordinációját felügyeli. 2006-tól változatlan tartalommal miniszterelnöki megbízotti posztként funkcionál. 

Gazdasági Vegyesbizottság
2004. április 19-én sor került a korábban is működő, de nem elég aktív szerepet betöltő Magyar-Kínai Kormányközi Gazdasági Vegyesbizottság (GVB) pekingi ülésére. A GVB a gyakorlati gazdasági kérdések megvitatásának és a kormányzati hatáskörbe tartozó problémák egyeztetésének fóruma.  

Tudományos és Technológiai Vegyesbizottság
Két éves időszakokra fogad el a két ország által anyagilag is támogatott közös projekteket. 

Külképviseleti infrastruktúra bővülése
2004 során turisztikai képviselő és agrárattasé kezdte meg munkáját Pekingben, és újra megnyílt az 1990-es évek elején bezárt Sanghaji Főkonzulátus is. 2005-ben TéT-attasé és migrációs attasé, 2006-ban pedig külkereskedelmi szakattasé került Pekingbe. 

MKIK magyar-kínai tagozat
2004-ben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarán belül létrejött a magyar-kínai tagozat. A több mint száz vállalatot tömörítő tagozat aktív szerepet vállal a két ország közötti üzleti lehetőségek fejlesztésében, illetve maga az MKIK is rendszeresen szervez különböző üzletember-találkozókat és Kínával kapcsolatos eseményeket. 

IT iroda, Shenzhen
2005 októberében nyílt meg, az informatikai együttműködést hivatott elősegíteni. 
 

A magyar-kínai kapcsolatok reneszánsza és eredményei 
A magyar-kínai kapcsolatok fejlesztésében meghatározó az állam szerepe. Bár Kína maga is baráti kapcsolatot kíván ápolni a világ minden országával és területével, de Magyarországnak – már csak méreténél fogva is – az aktív szerepvállalás mellett átgondolt és Kína számára is előnyös együttműködési stratégiát kell felmutatnia, hiszen Kína hihetetlenül gyors gazdasági fejlődése magára vonta a világ minden részének figyelmét, és ebben a futamban igencsak nehéz jó pozícióhoz jutni. 

Magyarország az utóbbi években ezen a téren tett fejlődése egyelőre megelőzi a környező közép-európai országokat, ennek megfelelően mára Magyarország lett Kína egyik legnagyobb kereskedelmi partnere a közép-európai térségben, és az ázsiai régióban Kína Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere. 

Megállapítható  azonban, hogy a kiváló kapcsolatokat egyelőre a gazdasági együttműködés volumene még nem tükrözi, de a kétoldalú kereskedelem fejlődésének trendje biztató. A magyar szállítások jelenleg főként motor és alkatrészei, elektronikai távközlési termékek, számítástechnikai eszközök, egyéb gépipari termékek, műanyag alapanyagok és gyógyszer. Az agrárexportunk meghatározó része a toll, az agráregyüttműködés legnagyobb vállalkozása pedig a Belső-Mongóliában víziszárnyas teljes vertikumú feldolgozására létrehozott vegyesvállalat. A legfontosabb importtételek gépek és berendezések, elektronikus alkatrészek, számítástechnikai eszközök, továbbá textil és ruházati cikkek, vegyi anyagok.

A Kínából importált termékek túlnyomó része re-exportra kerül. 

• 2004. augusztus Malév és Hainan légitársaság code-share üzemeltetésű Budapest-Peking közvetlen járata egyedüli a régióban
• 2003:    Bank of China az európai kontinensen egyedül Budapesten létesített
• Magyar Évad programsorozat Kínában
• A Kínai Márkás Termékek Kereskedelmi Központjának helyszíne Budapest

Megoldandó  kérdések a kapcsolatokban 

Ismeretek hiánya
Kölcsönösen téves elképzelések a másik országgal kapcsolatosan. 

Gazdasági sznobhatás
A kínai jövedelmek növekedésével párhuzamosan Kínában a termék eladhatóságát annak ismertsége, esetlegesen a gyártó ország hírneve határozza meg. Ráadásul a kínai fogyasztók közben egyre tehetősebbek is, ami válogatóssá tette őket. A magyar termékek népszerűsítését célozza a 2007 ősz – 2008 tavasz között Kína 8 városában megrendezett Magyar Évad road show. 

Megfelelő  vállalkozói-üzleti ismeret
Sikeres üzleti kapcsolatokhoz elengedhetetlen a megfelelő vállalkozói-üzleti ismeret és a tőke, amely tekintetekben szintén szűkös lehetőségekkel rendelkezünk, illetve az ismeretek, a biztos üzleti háttér hiánya miatt alternatív finanszírozási lehetőségek (bankhitel, befektetés) ritkán jöhetnek szóba. 
 

Cél: Magyarország legyen Kína kapuja az EU felé?
A kínai kormány által néhány éve meghirdetett „Go Global” stratégia célja a kínai nagyvállalatok multinacionálissá válása, és ezen belül az európai piac az egyik legfontosabb célpont. Ehhez szükséges a kínai gyártókapacitások egy részének Európába telepítése, kutató-fejlesztő központok, értékesítési vállalatok és logisztikai bázisok létrehozása. Magyarország mindezekhez egyre javuló lehetőségeket nyújt. Az elmúlt másfél évtizedben országunk sikertörténet volt a kelet-európai országok között a közvetlen külföldi tőkebefektetés terén, most pedig itt áll előttünk az a lehetőség, hogy a következő évtizedekben megpróbáljuk kihasználni a kínai tőkeexpanziót is. 

Az összefoglaló  alapját az Eastinfo Kft. tanulmánya képezi. (www.eastinfo.hu)

 KÍNAI ETIKETT ÉS PROTOKOLL

A protokoll és etikett ismereteket nem szabad lebecsülni. Kínában – ahogy Ázsiában általában– az európai vagy amerikai szokásokhoz képest sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az emberek az illő viselkedésre.Az alábbi összefoglaló rövid tájékoztatást ad a legfőbb, leglényegesebb eltérésekről a kínai és európai szokások és üzleti etikett között. 

Bemutatkozás  és megszólítás

• A kínaiak nem igazán szeretnek ismeretlenekkel üzletet kötni, ezért gyakran alkalmaznak közvetítőket, kapcsolatokat, kapcsolattartókat. Lehetőleg megalapozott ismeretségeken, vagy mindkét fél által ismert közvetítőn keresztül vegye fel a partnerrel a kapcsolatot.
• A kínai üzletemberek szívesen veszik a formális bemutatást az első találkozás alkalmával. Nem érdemes elbátortalanodni, ha a bemutatott reménybeli partner első alkalommal barátságtalannak vagy kedvetlennek tűnik. A kínaiak gyermekkoruktól kezdve azt tanulják, hogy nem illendő a túlzott érzelemnyilvánítás.
• Bemutatáskor mindig fel kell állni és a bemutatás során végig állva is kell maradni. A kínaiak nem hajlonganak, mint a japánok, és ha mégis, akkor sem csípőből teszik, hanem csak a vállukkal és a fejükkel. A helyes üdvözlési forma a kézfogás, a kínaiak esetleg bólintanak is hozzá, ezután kerül sor a névjegy átadására.
• Névjegy átadáshoz és átvételhez mindkét kezet használjuk, az átadandó kártya írása a partner felé mutasson (ne álljon fejjel lefelé). Illetlenség a névjegyet azonnal zsebrevágni, illik viszont illedelmesen áttekinteni, de nem szóról-szóra leellenőrizni. A tárgyalóasztalon a névjegyet hasznos dolog az asztalra az ültetésnek megfelelő sorrendben kirakni. Ezzel nemcsak a partner iránti tiszteletünket fejezzük ki, de segítségünkre is van a nevek használatában.

Névjegyek átadása

• Semmiképpen ne felejtsen el névjegyet vinni a tárgyalásra, főleg első alkalommal!
• Hasznos, ha a névjegy kétnyelvű, de nem magyar-kínai, hanem inkább angol-kínai nyelvű.
• Az egyszerűsített írásjegyek a Kínai Népköztársaságban és Szingapúrban használatosak, a régi írásjegyek Tajvanon és Hongkongban. A szárazföldi Kínában a klasszikus írásjegyek használata a régi kultúrához kötődést, a klasszikus műveltséget és ezáltal a tradicionalitást sugallja. Tajvani partnernek egyszerűsített írásjegyet tartalmazó névjegyet átadni nem szerencsés, Hongkongban viszont nem probléma.
• A kínaiak névjegyén általában elől szerepel a családnév – csakúgy mint nálunk. Ez
• általában egy írásjegyből áll, ritkán kettőből. A „keresztnév” általában két írásjegy, ritkán egy. Amíg erre nem kérik fel, soha semmi szín alatt sem szabad a partnert a „keresztnevén” szólítani. A helyes megszólítás: családnév + beosztás (pl.: Liu igazgató, Zhang mérnök) vagy kisasszony, úr (Li kisasszony, Wang úr).
• Amennyiben angol szokás szerint nyomtatják a kínai névjegyet, úgy az angolszász hagyományoknak megfelelően megfordul a családnév-keresztnév sorrendje. Érdemes tehát a családnevet pontosítani, hiszen számunkra is kellemetlen és furcsa, ha Mr. János-nak szólítanak.
• A kínai nők a házasságkötés után is a lánykori nevüket használják. A családi állapotukra a nevük semmilyen formában nem utal.
• Gyakran előfordul, hogy a könnyebb kommunikáció érdekében a kínai partner valamilyen idegen keresztnevet vesz fel (pl: David Wang, Jenny Liu). Ha a későbbiekben engedélyt kapunk rá, akkor a külföldi keresztnevet lehet megszólításként használni.
• Az elvtársozás már rég kiment a divatból! Udvariatlanság, gunyorosság ezt használni.

Beszélgetési témák

• Rendkívül fontos megjegyezni, hogy a Kínai Népköztársaságban sértés, ha valaki a Kínai Népköztársaságot köztársaságnak, vagy Tajvant külön országnak nevezi. Ezért jobb a politikai kérdéseket kerülni, főleg kormányzati személy jelenlétében! Ha a jelenlévők között van, akit nem ismer, akkor a politikai felvetéseket, célzásokat kerülje!
• Tabutéma a szexualitás, a házasságon kívüli kapcsolat, az anyósvicc; taktikátlan és illetlen bárki (de legfőképpen a főnökünk, vagy korban vagy rangban felettünk álló személy) elleni kritikát, ellenszenvet kifejezni. Ez utóbbi utalhat a delegáción, vagy cégen belüli ellentétekre, ami továbbvezet ahhoz, hogy az együttműködés által ránk szabott korlátokat esetleg nem leszünk képesek betartani, ezáltal az együttműködés kudarcra van ítélve.
• A kínaiak a személyes kérdéseket nem tekintik tabutémának, ezért nem szabad meglepődni, ha rákérdeznek a korra, családi állapotra, gyerekekre, családra, fizetésre. Ez a kérdezősködés a párbeszéd közös témáinak keresésére irányul, nem a túlzott baráti érzelem kifejtésére. A magas fizetés, a sok gyerek és a fiatal kor (hatvan alatt) mind a sikerességet közvetíti a kínai partner felé.
• Ezzel egyidejűleg azonban a korai baráti érzelmek és a barátság korai felajánlása nem kívánatos. Nem tanácsos mindjárt az elején vállveregetve ”haverkodni”. Ugyanakkor második találkozáskor már lehet arra utalni, hogy „régi barátok vagyunk”.
• A kínaiak, ha dicsérnek, a szerény viselkedést és választ várják el. Ebben az esetben nem a köszönetnyilvánítás a helyes reakció, hanem a szerény visszautasítás, hárítás. („Ön túlbecsüli a képességeimet”, vagy „még sokat kell tanulnom”, „úgy látom, hogy Ön nálam sokkal sikeresebb, szerencsésebb” stb.)

Általános etikett

Minden társadalomban megtalálható  az intimszféra, de ennek mértéke kulturánként eltérő lehet. Az európaiak a kínaiak intimszférájának hatósugarát túl kicsinek találják, és kényelmetlenül érzik magukat tőle, de legyen felkészülve rá, hogy ezt nem fogják figyelembe venni.

• A kínaiak nem szeretik, ha idegenek megérintik őket. Ne öleljen meg senkit, ne ütögesse meg senkinek sem a vállát vagy hátát, ne karoljon át senkit! Köszöntéskor ne puszilkodjon, ölelkezzen! Nyilvános helyen érzelmet ne nyilvánítson! Ez csak a hosszú távú, régi kapcsolatokban engedhető meg, ahol a kínai partner jelzést adott az európai viselkedésmód elfogadására.
• A kínaiak ha sorban állnak, lökdösődnek. Ez nem a személyünk elleni támadás, az idegenek iránti udvariasság a nyilvános helyeken nem kötelező, és a nagy tömeg miatt csak kellően erőszakos viselkedéssel lehet érvényesülni.
• Ha azonos neműeket lát kéz a kézben sétálni, az nem a homoszexualitás, hanem a barátság jele. Ezt ne tegye szóvá és ne kezdjen el a témáról a kínai partnerrel beszélni.
• Dolgok, amik a kínaiakat zavarják:
  • Nyitott tenyér helyett mutatóujjal történő mutogatás.
  • A hívás mutatóujjal történő jelzése (helyette a tenyeret lefelé fordítjuk és az összes ujjat egyszerre kinyújtjuk – behajlítjuk).
  • Az ujjak pattogtatása, tördelése
  • Fütyülés
  • Türelmetlenkedés
  • Heves gesztikuláció
• Kínai szokások, amelyek a leginkább zavarják a külföldieket: böfögés, köpködés az utcán; engedélykérés nélküli dohányzás, valamint a nemdohányzók iránti tapintat hiánya; szürcsölés; csámcsogás; beszéd evés közben.

Étkezési etikett

• Az étkezés közbeni úgynevezett vendégszórakoztatás a kapcsolatépítés (guanxi) egyik fontos lehetősége. Ezt ki kell használni, tudni kell élni vele. Nem szabad csak az étkezésre koncentrálni, egy vacsorameghívás nemcsak a kényelmes, lassú csipegetésről és az utána következő ún. vendégszórakoztatásról, de leginkább a kapcsolatépítésről szól.
• Csak a leghivatalosabb vacsorákon vagy munkaebédeken találkozunk ültetőkártyával és az azt megelőző hivatalos meghívóval. Ha azt tapasztaljuk, hogy ilyen eseményre kaptunk meghívást, nagyon ügyeljünk arra, hogy a „szórakoztatás” maradjon meg a hivatalos keretek között.
• A vendégnek illik minden ételbe belekóstolni, és valami ételmaradékot hagyni a tányérján. Ha a tányért teljesen kiürítjük, a házigazda azt úgy értelmezi, hogy a vendég még éhes, ezért újabb enni- és innivalóval kínál.
• Az evőpálcikát sohasem szabad függőlegesen a rizsbe szúrni, mert ez az áldozati ételekbe szúrt füstölőre emlékeztet és közvetve a halálra utal.
• A teáskanna csőre sohasem állhat az asztalnál ülők felé.

Evés  és ivás

• A tisztelet és törődés jele, ha az ételből a mellettünk ülőnek szedünk.
• Az étkezés közbeni beszélgetésnek nincsenek különösebb szabályai, de illik a vendéglátó vezérfonalát követni. A hangnem a kapcsolat minőségén múlik. Szintén ezen múlik, hogy üzleti ügyekről tárgyalnak-e vagy sem. Ha igen, akkor tanácsos megvárni, amíg a vendéglátó felveti ezt a témakört.
• Az italozás szintén a vendéglátáshoz tartozik, úgy mondják, hogy ez megolajozza a társadalmi kapcsolatokat. Erre akkor kerül sor, amikor a vendéglátó tósztot mond. Az italozás alól csak akkor van kibúvó, ha valakit valamilyen betegség akadályoz. Különben illetlenség, ha valaki nem követi a többieket. Ha más megoldás nincs, akkor valamilyen alkoholmentes itallal kell koccintani. Az is illetlenség, ha valaki az asztal alá issza magát. Úgy és olyan mértékig kell inni, hogy jókedve legyen az embernek, de mégse ártson meg.
• A tósztot vagy azonnal, vagy a következőkben felszolgált néhány étel után viszonozni illik. Témaköre lehet a barátság, az együttműködés, a szívélyes vendéglátás viszonzása iránti kívánság, valamint a kölcsönös előnyök.
• Általános kínai szokás, hogy a fogadás közben a kínai fél tagjai körbejárják az asztalt, és mindenkit felköszöntenek egy-egy pohár itallal. Ezt lehet viszonozni, de külföldiektől nem várják el.
• A saját italt direkt kiönteni súlyos sértés.

Kapcsolatépítés

• Az ajándékok a kapcsolatszerzés és -építés fontos elemei. A „guanxi”, ami magában foglalja a protekciót is, a kínai üzleti élet sikerének alapfeltétele. Ha valaki erre nem szán elegendő időt és egyéb erőforrást, akkor könnyen eleshet az üzlettől.
• A legjobb ajándék a vacsorameghívás. A meghívottakat mindig gondosan kell kiválasztani, tekintettel arra, hogy a fontos emberek közül egy se hiányozzon, és a minket hátráltatható, vagy segíthető kisemberek pedig fontosnak érezhessék magukat.
• A kínai szokások szerint a megajándékozott legalább kétszer-háromszor is visszautasítja az ajándékot, mielőtt elfogadná. Elvárt, hogy az ajándékozó kitartson ajándékozási szándéka mellett, és unszolja partnerét az ajándék elfogadására. Az ajándékozónak megfelelő érzékenységgel kell figyelnie és ráéreznie a szituáció lehetőségeire (vagyis, hogy mikor valódi a visszautasítás, és mikor udvariassági).
• A külföldiek megköszönik az ajándékot (a protokollt szorosabban betartók még köszönőkártyát is küldenek), a kínaiak viszont ennek egy sokkal kézzelfoghatóbb formáját kedvelik (viszont-ajándék vagy vacsorameghívás).
• Sohasem szabad olyan ajándékot adni, amit a kínai partner nem képes viszonozni, mert ezzel az „arcát veszti”, azaz a tekintélyében sérül. A partner számára ez a helyzet kínos – a mi üzleti céljainknak pedig ártalmas.

Ajándékozás

• Ne várjuk el, hogy az ajándékot helyben kinyissák! Ez udvariatlanság volna a részükről. Ugyanez a viselkedés elvárt tőlünk is: az ajándékot kizárólag akkor bontsuk fel, ha a partner ragaszkodik hozzá.
• Az ajándék közvetlen kapcsolatban, vonatkozásban álljon az adó és az ajándékozott között. A cég logója feltüntethető az ajándékon – addig, amíg nem tartalmaz valamilyen tabut, illetve az elhelyezése, mérete nem túl hatásvadász.
• Külföldi cigaretta, konyak, jó minőségű whisky, vagy bor megfelelő ajándéknak számíthat.
• Nem szabad semmit sem négyesével ajándékozni, vagy pedig olyan ajándékot venni, amiben négy tárgy ad ki egy készletet. Nem szabad továbbá olyan ajándékokat venni, amelyek a halálra vagy a temetésre asszociálnak, így például faliórát, vágott virágot, vagy bármilyen fehér tárgyat.
• Sem olló, sem kés, sem egyéb vágóeszköz nem adható ajándékba, mivel ez a kapcsolat
• elvágását, megsérülését szimbolizálja.
• Élelmiszer ajándékozásával óvatosan kell bánni – ez csak néhány meghatározott esetben jöhet szóba – mivel ez szegénységre utalhat.
• Az ajándékot mindig be kell csomagolni, de nem túl művészien. A csomagolópapír ne legyen fehér, mivel ez a halált szimbolizálja. Kínában a piros és az arany színek szimbolizálják az örömet, ezért erre a célra kiválóak.
• A szilva és a szilvavirág – a mei szó és a daomei, mint szerencsétlenül jár - összecsengése miatt minden formában kerülendő.

Az összefoglaló az Eastinfo Kft. tanulmánya alapján készült. (www.eastinfo.hu)

TENGERI KONTÉNERTÍPUSOK

Konténer: nem önálló fuvareszköz, hanem egységrakományok képzésére alkalmas csomagolódoboz, amely többször felhasználható más-más áruk fuvarozására.

A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet meghatározása szerint, egy olyan fuvarozási segédeszköz, amely,
- tartós kivitelű és eléggé ellenálló ahhoz, hogy többször is felhasználható legyen;
- arra a célra alakították ki, hogy megkönnyítse az áruk több fuvareszközzel történő fuvarozását;
- olyan felszerelésekkel van ellátva, amelyek lehetővé teszik a könnyű kezelést, különösen az egyik fuvareszközről a másikra történő átrakást;
- legalább 1 m³ térfogatú.

Típusok:

20’ Dry Freight Container steel – 20 lábas konténer

Belső méretei: H: 5.898 mm x  Sz: 2.350 mm x M: 2.390 mm

Ajtónyitó méretek: Sz: 2.340 mm, M: 2.280 mm

Maximális tárolókapacitás (m³): 33,0 m³

Maximálisan betárolható áru mennyiség (kg): 24.800 kg

40’ Dry Freight Container steel – 40 lábas konténer

Belső méretei: H: 12.035 mm x Sz: 2.350 mm x M: 2.393 mm

Ajtónyitó méretek: Sz: 2.339 mm, M: 2.274 mm

Maximális tárolóapacitás (m³): 67,0 m³

Maximálisan betárolható áru mennyiség (kg): 28.800 kg

40’ High Cube Dry Container steel – 40 lábas magasított konténer

Méretei: H: 12,030 mm x Sz: 2,350 mm x M: 2,690 mm

Ajtónyitó méretek: Sz: 2.340 mm, M: 2.579 mm

Maximális tárolóapacitás (m³): 76,0 m³

Maximálisan betárolható áru mennyiség (kg): 28.570 kg

45’ High Cube Dry Container steel – 45 lábas magasított konténer (elsősorban Európa és a Brit-szigetek közötti tengeri forgalomban használt konténer típus)

Méretei: H: 13.556 mm x Sz: 2.352 mm x M: 2.695 mm

Ajtónyitó méretek: Sz: 2.340 mm, M: 2.579 mm

Maximális tárolóapacitás (m³): 86,0 m³

Maximálisan betárolható áru mennyiség (kg): 27.910 kg

20’ Reefer Container aluminium – 20 lábas hűtőkonténer

Méretei: H: 5.440 mm x Sz: 2.294 mm x 2.237 mm

Ajtónyitó méretek: Sz: 2.286 mm, M: 2.238 mm

Maximális tárolóapacitás (m³): 27,9 m³

Maximálisan betárolható áru mennyiség (kg): 24.250 kg

40’ Reefer Container aluminium – 40 lábas hűtőkonténer

Méretei: H: 11.577 mm x Sz: 2.294 mm x M: 2.210 mm

Ajtónyitó méretek: Sz: 2.286 mm, M: 2.238 mm

Maximális tárolóapacitás (m³): 58,7 m³

Maximálisan betárolható áru mennyiség (kg): 28.550 kg

40’ High Cube Reefer Container aluminium – 40 lábas magasított hűtőkonténer

Méretei: H: 11.577 mm x Sz: 2.294 mm x M: 2.509 mm

Ajtónyitó méretek: Sz: 2.290 mm, M: 2.535 mm

Maximális tárolóapacitás (m³): 67,0 m³

Maximálisan betárolható áru mennyiség (kg): 28.350 kg

45’ High Cube Reefer Container aluminium – 45 lábas magasított hűtőkonténer

Méretei: H: 13.102 mm x Sz: 2.286 mm x M: 2.509 mm

Ajtónyitó méretek: Sz: 2.294 mm, M: 2.535 mm

Maximális tárolóapacitás (m³): 75,4 m³

Maximálisan betárolható áru mennyiség (kg): 27.300 kg

20’ Open Top Container steel – 20 lábas nyitott tetejű konténer

Méretei: H: 5.893 mm x Sz: 2.346 mm x 2.353 mm

Ajtónyitó méretek: Sz: 2.338 mm, M: 2.273 mm

Maximális tárolóapacitás (m³): 32,0 m³

Maximálisan betárolható áru mennyiség (kg): 28.280 kg

40’ Open Top Container steel – 40 lábas nyitott tetejű konténer

Méretei: H: 12.056 mm x Sz: 2.347 mm x M: 2.379 mm

Ajtónyitó méretek: Sz: 2.343 mm, M: 2.279 mm

Maximális tárolóapacitás (m³): 67,0 m³

Maximálisan betárolható áru mennyiség (kg): 28.700 kg

20’ Flat Rack Container – 20 lábas ’flat rack’ konténer  

Méretei: H: 5.935 mm x Sz: 2.398 mm x M: 2.327 mm

Maximálisan betárolható áru mennyiség (kg): 21.440 kg

20’ Collapsible Flat Rack Container – 20 lábas összecsukható ’flat rack’ konténer

Méretei: H: 5.699 mm x Sz: 2.418 mm x M: 2.286 mm

Maximálisan betárolható áru mennyiség (kg): 27.030 kg

40’ Flat Rack Container – 40 lábas ’flat rack’ konténer

Méretei: H: 12.080 mm x Sz: 2.420 mm x M: 2.103 mm

Maximálisan betárolható áru mennyiség (kg): 25.000 kg

40’ Collapsible Flat Rack Container – 40 lábas összecsukható ’flat rack’ konténer

Méretei: H 12.064 mm x Sz: 2.369 mm x M: 1.943 mm

Maximálisan betárolható áru mennyiség (kg): 39.800 kg

LEGFONTOSABB EURÓPAI KIKÖTŐK

BREMEN/BREMERHAVEN (NÉMETORSZÁG)

Bremenports GmbH & Co KG
Hafenstrasse 49
D-28217 Bremen, Németország
Tel: + 49 (421) 361 40 97

Fax: + 49 (421) 496 40 97 

Tervezett fejlesztések: a rakparti vasúti vonal meghosszabbítása 1.700 méterrel, kb. 5.000 méterre várhatóan 2008-ra befejeződik. További 4 kikötőhely kialakítása.

Érkezett / indított árumennyiség összesen:
3.469.253 TEU (2004), 3.735.574 TEU (2005)
35.088.000 tonna (2004), 36.993.000 tonna (2005) 

Terminálok:

BLG Container Terminal

Terület: 120.000 m²

Tárolókapacitás: 6.000 TEU

IT-háttér: Hardware: IBM, Stratus/Continium, Sun UNIX

Vágányok: 5 belső és 3 rakparti vágány

Eurogate Container Terminal

Terület: 1.450.000 m²

Tárolókapacitás: 16.000 TEU

IT-háttér: Software: in-house, ADABAS, Stratus/Continium, Sun/Unix, Oracle, SAP

Vágányok:18 vágány a terminál területén

Tervezett fejlesztések: a rakpart kibővítése 1.700 méterrel

Biztonság: ISPS tanúsítvány

North Sea Terminal

Terület: 825.900 m²

Tárolókapacitás: 33.000 TEU

IT-háttér: Hardware: IBM RS6000, IBM e-series (LINUX), Software: Navis Express and SPARCS, OSIS, SAP, PAISY, TARIS

Vágányok: a terminál területén 6 vágány

Biztonság: ISPS kompatibilis

HAMBURG (NÉMETORSZÁG)

Port of Hamburg

Mattentwiete 2
D-20457 Hamburg, Németország
Tel: + 49 (40) 37709-0
Fax: + 49 (40) 37709-199

Érkezett / indított árumennyiség összesen:

7.003.479 TEU (2004), 8.087.545 TEU (2005), 4.200.000 TEU (2006)
74.025.000 tonna (2004) 

Buss Hansa Terminal

Terület: 200.000 m²
Tárolókapacitás: 5.000 TEU
IT háttér: Hardware: HP, Software: SAP R-3
Vágányok: 2 vágány

Container-Terminal Altenwerder

Terület: 932.000 m²
Tárolókapacitás: 30.000 TEU
IT háttér: Hardware: Siemens Solaris operációs rendszerrel, Software: in-house
Vágányok: 4.200 méteres vágány 3 daruval
Tervezett fejlesztések: terminál kapacitás növelése, tárolókapacitás bővítése 35.000 TEU-ra
Biztonság: ISPS kompatibilitás

Eurogate Container Terminal

Terület: 1.230.000 m²
Tárolókapacitás: 75.000 TEU
IT háttér: Hardware: Siemans SS/MSG, Unisys 2200, Hewlett Packard, Software: Siemans, OS 1100, HP-UX, NT, Win 2000, SAP
Vágányok: 2002 júliusától  Eurokombi üzemelteti.
Tervezett fejlesztések: üres konténerek számára tárolókapacitás bővítés (195.000 m²) és LCL konténerek számára tárolókapacitás bővítése
Biztonság: ISPS tanúsítvány

HHLA Container Terminal Burchardkai

Terület: 1.600.000 m²
Tárolókapacitás: 16.100 TEU
Vágányok: 2*250 m vágány
Tervezett fejlesztések: kapacitás kétszeresére növelése
Biztonság: ISPS kompatibilitás

HHLA Container Terminal Tollerort

Terület: 356.000 m²
Tárolókapacitás: 15.000 TEU
IT háttér: Hardware: DEC, Apple Macintosh, Software: in-house
Vágányok: 1.500 m vágány
Tervezett fejlesztések: 2010-re a terminál kibővítése 600.000 m²-re.
Biztonság: ISPS kompatibilitás

Leercontainer Zentrum Unikai Terminal

Terület: 96.000 m²
Tárolókapacitás: 8.500 TEUIT
háttér: Hardware: MS 2000 SBS, Software: HSC depot management system
Vágányok: 3*700 m vágány
Biztonság: ISPS kompatibilitás

O’ Swaldkai Terminal

Terület: 1.000.000 m²
Vasúti összeköttetés: van
Biztonság: ISPS kompatibilitás

ROTTERDAM (Hollandia)

Port of Rotterdam Authority

World Port Center, Wilhelminakade 909
Postbus 6622
NL-3002 AP Rotterdam, Hollandia
Tel: +31 (10) 489 41 31
Fax: +31 (10) 489 42 29

Érkezett / indított árumennyiség összesen:

8.280.786 TEU (2004), 9.300.000 TEU (2005), 7.123.000 TEU (2006)
82.567.000 tonna (2004), 91.166.000 (2005)

APM Terminal

Terület: 700.000 m²
Tárolókapacitás: 20.142 TEU
IT háttér: Hardware: IBM AS400, software: Cosmos
Vágányok: off dock
Biztonság: ISPS kompatibilitás

Barge Terminal

Terület: 72.000 m²
Biztonság: ISPS kompatibilitás

Brittannie Terminal

Terület: 272.000 m²
Tárolókapacitás: 10.555 TEU
IT háttér: Hardware: Data General MV/7800XP, Software: in-house
Vágányok: rendelkezésre áll

ECT Delta Terminal

Terület: 2.360.000 m²
IT háttér: Hardware: HP Alpha’s, Vaxen HP intel System (Window 2000), IBM RS 6000, Software: in-house
Vágányok: keleti vasúti terminál (5*700 m hosszú vágány), nyugati vasúti terminál (7 vágány)
Biztonság: ISPS kompatibilitás

ECT Hanno Terminal

Terület: 320.000 m²
IT háttér: Hrdware: HP Alphas, HP Intel systems (Windows 2000), Software: Cosmos, ships, Space, CTCS
Biztonság:ISPS kompatibilitás

ECT Home Terminal

Terület: 700.000 m²
IT háttér: Hardware: HP Alpha’s, Vaxen HP intel System (Window 2000)
Vágányok: 4*650 m vasúti vágány
Biztonság: ISPS kompatibilitás

HT Holland Terminal

Terület: 102.000 m²
Tárolókapacitás: 9.000 TEU
IT háttér: Hardware: IBM AS400, Dell, Software: COSMOS
Vágányok: nem elérhető
Biztonság: ISPS kompatibilitás

 P&O North Sea FerriesTerminal

Terület: 180.600 m²
IT háttér:Hardware: IBM 9800, Software: in-house
Vágányok: vasúti összeköttetés a terminálhoz

Steana Line Terminal

Terület: 15.500 m²

Waalhaven Pier 7

Terület: 200.000 m²
Tárolókapacitás: 8.000 TEU
IT háttér: Hardware: IBM 400, Software: COSMOS, BABLIE
Vágányok: 2*600 m vágány 

Waalhaven Terminal

Terület: 80.000 m²
Tárolókapacitás: 7.000 TEU
IT háttér: Hardware: Digital Alpha 1000, Software: in-house
Vágányok: 200 m
Biztonság:

KOPER (SZLOVÉNIA)

Luka Koper

Vojkovo nabrezje 38
SI-6501 Koper, Slovenia
Tel: +386 (5) 665 61 00
Fax: + 386 (5) 639 50 20

Érkezett / indított árumennyiség összesen:

153.347 TEU (2004), 179.745 TEU (2005)
1.632.727 tonna (2004), 1.803.027 tonna (2005)
Terület: 165.000 m²
Tárolókapacitás: 11.500 TEU
IT-háttér: rendelkezésre áll
Vágányok: 3*671 méter rakparti sínpár közvetlen kapcsolattal a belföldi és nemzetközi vasúti vonalakhoz
A jövőre vonatkozó tervek: a terminál kapacitásának növelése, a konténerterminál kibővítése 2008-ra. Új konténer terminál építése 2010-re. 

TENGERI SZÁLLÍTMÁNYOZÁSBAN HASZNÁLT ÚTVONALAK A DHL-NÉL

A DHL Global Forwarding az ügyfél igényeinek megfelelő útvonalon szállíttatja a feladott küldeményeket. Az alábbiakban rövid összefoglalót talál a leggyakrabban alkalmazott vonalainkról.

Tengeri gyűjtőimport (LCL)

Ázsiából és Észak-Amerikából a DHL saját direkt import gyűjtőkonténereket működtet Budapestre és Bécsbe. A megoldás nem csak a jelenleg elérhető legrövidebb tranzitidőt, de a legmagasabb fokú árubiztonságot is garantálja.

Ázsiából Magyarországra

Gyűjtőpontok Ázsiában:

• Hong Kong (Kína, Hong Kong, Japán, Korea, Fülöp-szigetek, Taiwan) – Koper kikötőn keresztül (Várható tranzitidő Hong Kong kikötőből a DHL vecsési (Budapest) raktárába: 28-29 nap)
• Szingapúr (Indonézia, Malaysia, Vietnam, Kambodzsa, Szingapúr, Thaiföld) –  Koper kikötőn keresztül (Várható tranzitidő Szingapúrból a DHL vecsési (Budapest) raktárába: 28-30 nap)
• Colombo (Bangladesh, India, Pakisztán, Sri Lanka) –  Koper kikötőn keresztül (Várható tranzitidő Colombo-ból a DHL vecsési (Budapest) raktárába: 30-32 nap)
• Shanghai (Shanghai, Nanjing, Wuxi,Hangzhou, Suzhou) - Koper kikötőn keresztül (Várható tranzitidő a DHL vecsési (Budapest) raktárába: 30-32 nap)

Utófutás Koperből a DHL Global Forwarding vecsési (Budapest) telephelyére közúton.

Észak-Amerikából Magyarországra

• Bremerhaven kikötőn keresztül
• Gyűjtőpont: New York
• Utófutás

Bremerhaventől Bécsig vasúton, Bécsből Budapestre közúton

Az Észak-Amerikán és Ázsián kívüli feladóállomásokról alvállalkozóink segítségével biztosítjuk az Ön igényeihez leginkább igazodó megoldást.

A konténerzárás kikötőnként eltérő, átlagosan 7 nappal javasolt számolni.

Tengeri gyűjtőexport (LCL)

A szállítmányok továbbítása közúton történik Brémába a DHL Global Forwarding vecsési raktárából. A konténerizálás helyszíne Bréma. Az árufelvételtől az elhajózásig átlagosan 12-14 nappal kell számolni.

Tengeri teljes konténer export (FCL)

Észak- és Latin-Amerika esetén elsősorban Hamburg / Bremenhaven, Távol-Kelet és Közel-Kelet esetén pedig elsősorban Koper kikötőkön keresztül.

Budapest terminál és a főbb európai kikötők között irányvonatok közlekednek, az utófutás közúton és vasúton egyaránt megoldható.

A konténerzárás kikötőnként eltérő, átlagosan 7 nappal javasolt számolni.

VÁLTOZÁSOK A VÁMELJÁRÁSBAN (2009.07.01.)

AES – Automatizált Kiviteli Rendszer

A kiviteli vámeljárást normál eljárásban - 2007. november 5-től elektronikusan vagy - 2009. június 30-ig az egységes vámokmány 1., 2. és 3. példányával lehetett kérni a kiviteli vámhivatalban.

A kiviteli vámeljárást 2009. július 1-től mind normál, mind egyszerűsített eljárásban csak elektronikusan lehet kérni (ettől az időponttól a passzív feldolgozásra vonatkozó, illetve az újrakiviteli vámáru-nyilatkozatot is elektronikusan kell benyújtani).

A kiviteli (passzív feldolgozási, újrakiviteli) vámáru-nyilatkozatnak a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 37. mellékelte, illetve a 30A. melléklete szerinti adatokat is tartalmaznia kell!

Fenti időponttól kezdődően a vámáru-nyilatkozat benyújtására kerül sor elektronikusan, azonban az áruk vám elé állítását továbbra is el kell végezni, a szükséges okmányokat a kiviteli vámhivatalnál be kell mutatni. Az elektronikus árunyilatkozat adás kapcsán az exportőr/nyilatkozattevő a kiléptetésről elektronikus üzenetben értesül.

A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelete 76. cikkének (1) bekezdése szerinti helyi vámkezelési eljárás egyszerűsítés végrehajtását kiviteli vámeljárásban külön engedély birtokában elektronikusan is végre lehet hajtani. Ebben az esetben az exportőrnek vagy képviselőjének a teljes adattartalmú kiviteli vámáru-nyilatkozatot elektronikusan kell megküldenie a kiviteli vámhivatalnak, és az áru kiadásáról is elektronikusan kap értesítést. A Kiviteli Kísérő Okmányt az engedélyezett exportőr a telephelyén nyomtatja ki és hitelesíti. Amennyiben az áru kilépett az Európai Unióból, úgy a kiléptető vámhivatal értesítése alapján az exportőr vagy képviselője elektronikus értesítést kap a szállítmány sorsáról. Az elektronikus egyszerűsített kiviteli eljárás során kiegészítő árunyilatkozat benyújtására nincs szükség.

A helyi vámkezelési eljárás egyszerűsítéseket 2009. július 1-ig változatlan eljárási szabályok mellett papír alapon is végre lehet hajtani.

ECS – Kiviteli Ellenőrző Rendszer

Az ECS 1. fázisának bevezetésére - mely alapján a kiviteli vámhivatal a kiviteli eljárásról adatfeldolgozási technológia alkalmazásával értesíti a kiléptető vámhivatalt - 2007. április 25-től került sor hazánkban.

A kiviteli vámhivatal a számítógépes rendszeréből kinyomtatott Kiviteli Kísérő Okmányt hitelesíti és átadja az exportőr vagy képviselője részére A kiléptető vámhivatal elektronikusan értesíti a kiviteli vámhivatalt a kiléptetés megtörténtéről.

Amennyiben a kiviteli és kiléptető vámhivatal azonos, úgy 2009. június 30-áig az egységes vámokmány 3. példányán igazolta a kiléptetést a vámhivatal, minden más esetben bevonta valamennyi példányát. 2009. július 1-ét követően a kiviteli vámáru-nyilatkozat adása csak elektronikusan történhet, így egységes vámokmány benyújtására nem kerül sor. A kiléptetés igazolása a kiviteli vámhivatal által küldött elektronikus üzenet küldésével történik.

Az ECS 2. fázisa

A Közösség területének, illetve a tagállamok állampolgárainak védelme érdekében 2009. július 1-től a Közösség területét elhagyó valamennyi áru tekintetében biztonsági és védelmi célú kockázatelemzést kell végezni. A kockázatelemzést az ügyfél által, az alábbiak szerint szolgáltatott adatok alapján kell elvégezni:

2009. július 1-től, amennyiben a Közösség területét elhagyó áruk tekintetében árunyilatkozat benyújtása szükséges, akkor az árunyilatkozat adatainak tartalmaznia kell a 1875/2006/EK bizottsági rendelettel módosított 2454/93/EGK bizottsági rendelet 30A. mellékletében feltüntetett adatokat. Fentiek alapján az elektronikus üzenet adatai kiegészítésre kerülnek a szükséges adatelemekkel. 2009. július 1-től a kiviteli nyilatkozat (kiviteli vámáru-nyilatkozat, passzív feldolgozási és újrakiviteli vámáru-nyilatkozat) adatai kizárólag elektronikus úton kerülhetnek benyújtásra.

Amennyiben a Közösség területét elhagyó árukra nem kell árunyilatkozatot benyújtani (pl. átmeneti megőrzésben lévő nem közösségi áruk kiszállítására kerül sor légi úton), abban az esetben kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani a kiléptető vámhivatalnál, amely alapján megtörténik a biztonsági és védelmi célú kockázatelemzés.

Figyelemmel azonban arra, hogy a gazdálkodók számára nem állt elegendő idő rendelkezésre a kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatok elektronikus formában történő benyújtását szolgáló rendszerek kialakítására, ezért a Bizottság elfogadta a 2454/93/EGK bizottsági rendelet módosítását, amely szerint önálló kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtása 2010. december 31-ig csak akkor kötelező, ha erre az ügyfél számítógépes rendszere felkészült.

Fentiek alapján tehát - a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően - amennyiben vámáru-nyilatkozat benyújtása nem kötelező, és az ügyfél nem készült fel a kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat elektronikus formában történő benyújtására - abban az esetben a Közösség vámterületét elhagyó áruk kapcsán a kiléptetéskor megadott információk alapján szükséges elvégezni a biztonsági és védelmi célú kockázatelemzést (ebben az esetben papír alapú kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot benyújtani nem kell, a kiléptetéshez a korábbi gyakorlatnak megfelelően benyújtott okmányokat kell a kiléptető vámhivatal részére bemutatni).

A 2454/93/EGK bizottsági rendeletet módosító 312/2009/EK bizottsági rendelet - szintén az ECS 2. fázisát érintően - 2009. július 1-től új keresési eljárás bevezetését írja elő. Amennyiben az áruk kiléptetéséről a kiviteli vámhivatal 90 napon belül nem értesül, abban az esetben ezen tényről értesíti az exportőrt/nyilatkozattevőt. Amennyiben az exportőr kéri, abban az esetben a kiviteli vámhivatal a kiléptetés igazolását kéri a kiléptető vámhivataltól, amely a megkeresésre 10 napon belül köteles válaszolni.

Amennyiben azonban a kiléptetésről nem áll rendelkezésre információ, abban az esetben üzenetküldésre nem kerül sor. Erről az exportőr értesül, azonban továbbra is lehetősége lesz alternatív igazolások (fuvarlevél, rakományjegyzék, stb.) benyújtására, mely alapján a kiviteli vámhivatal maga végzi el a kiléptetés igazolását.

Amennyiben az áru kiadását követő 150 napon belül a kiléptetés nem történt meg, vagy erre kielégítő bizonyíték nem áll rendelkezésre, a kiviteli vámáru-nyilatkozat érvénytelenítésére kerül sor.
 

2009. június 24.

AZ ELEKTRONIKUS VÁM (E-VÁM)

Az elektronikus vám rendszeréhez a jogszabályi keretet az Európai Parlament és a Tanács papírmentes vám- és kereskedelmi környezetről szóló 70/2008/EK határozata adja. A határozatot a Bizottság a tagállamokkal együttműködve hajtja végre.
A vámeljárások, illetve a vámkörnyezet elektronikussá tételének egyes elemei az alábbiak:

• AIS - Automatizált Behozatali Rendszer
• ICS - Behozatali Ellenőrző Rendszer
• AES - Automatizált Kiviteli Rendszer
• ECS - Kiviteli Ellenőrző Rendszer
• NCTS - Új Számítógépesített Tranzit Rendszer

E rendszerek jogszabályi alapját a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/ EGK tanácsi rendelet, valamint a végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet alkotja.
Az e-árunyilatkozat adás nemzeti szabályait a közösségi vámjog részletes szabályainak megállapításáról szóló 15/2004. (IV.5.) PM rendelet módosítására kiadott 8/2007. (V.21.) PM rendelet 1. §-a tartalmazza, mely 2007. május 21-én a 63. számú Magyar Közlönyben került kihirdetésre.

AIS

A Vám- és Pénzügyőrség 2008. január 28-óta biztosítja Magyarországon az elektronikus árunyilatkozat adás és feldolgozás lehetőségét az import vámeljárások tekintetében. Az import e-vám alkalmazása elsőként a normál eljárásban benyújtott, szabad forgalomba bocsátás vámeljárásokhoz kapcsolódó vámkezelésekre terjedt ki, illetve ezen vámeljáráson belül csak a meghatározott eljáráskódok (4000000, 4000C07, 4000C08, 4000C37, 4071000, 4500000, 4900000) vonatkozásában.

A kiegészítő árunyilatkozatok elektronikus benyújtása és azok teljes körű automatikus feldolgozása (a fenti eljáráskódok tekintetében), 2009. május 04-től biztosított az ügyfelek részére. Az import áru vám elé állítását követően (a vám elé állítás nyilvántartási számának elektronikus árunyilatkozaton történő feltüntetésével), az elektronikus vámáru-nyilatkozat (továbbiakban: e-árunyilatkozat) benyújtására 0-24 óráig azon regisztrált ügyfélnek van lehetősége, aki rendelkezik

• a Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK Bizottsági rendelet (továbbiakban: Bizottsági rendelet) 14a. cikke szerinti AEO-tanúsítvánnyal, vagy
• a Bizottsági rendelet 253. cikk (2)-(3) bekezdése szerinti - szabad forgalomba bocsátás, vagy gazdasági vámeljárásra vonatkozó - egyszerűsített vámkezelési engedéllyel, vagy
• a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV.5.) PM rendelet 72/A. § szerinti, vámáru-nyilatkozat ellenőrzés nélküli elfogadására vonatkozó státusszal.

Az előző ügyféli körön kívül eső regisztrált ügyfelek import eljárásban az e-árunyilatkozatot a címzett vám- és pénzügyőri hivatal hivatalos nyitvatartási idején belül nyújthatják be.

Az elektronikus vámkezelési folyamatok és ügyfélkapcsolatok továbbfejlesztését célozva az elektronikus határozathozatal lehetősége 2009. április 15-én országos szinten került bevezetésre. Ezen időponttól az elektronikus vámeljárásra illetékes valamennyi vám- és pénzügyőri hivatalban lehetőség van arra, hogy az AIS rendszerbe beküldött árunyilatkozatot az eljáró pénzügyőr elektronikusan aláírja, és elektronikus úton küldje meg az ügyfél részére. Az ügyfélnek lehetősége van a megküldött elektronikusan aláírt határozatot elektronikusan letölteni és tárolni. A letöltéssel jogilag megvalósul a határozat kézbesítése. Amennyiben az ügyfél az elektronikus úton számára elküldött dokumentum átvételét öt napon belül nem igazolja vissza, akkor az eljáró hivatal postai úton, vagy személyes átvétellel kézbesíti a vámeljárás elvégzéséről szóló határozatot.

A közölt vámösszegek az Elektronikus Banki Üzenetkezelő modul igénybevételével is megfizethetőek, melynek célja, hogy a nem közösségi áruk minél előbb (néhány perc, legfeljebb 1 óra), pénzügyőri beavatkozás nélkül kiadhatóak legyenek.

ICS

A Közösség területének, illetve a tagállamok állampolgárainak védelme érdekében 2009. július 1-től a Közösség területére érkező valamennyi áru tekintetében biztonsági és védelmi célú kockázatelemzést kell végezni. A biztonsági és védelmi célú kockázatelemzést az áruk Közösség területére történő megérkezését megelőzően, az elektronikusan benyújtott belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat alapján szükséges elvégezni.
Figyelemmel azonban arra, hogy a gazdálkodók számára nem állt elegendő idő rendelkezésre a belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatok elektronikus formában történő benyújtását szolgáló rendszerek kialakítására, ezért a Bizottság elfogadta a 2454/93/EGK bizottsági rendelet módosítását, amely szerint belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtása 2010. december 31- ig csak akkor kötelező, ha erre az ügyfél számítógépes rendszere felkészült.

Fentiek alapján tehát a Közösség vámterületére érkező áruk kapcsán a beléptetéskor megadott információk alapján szükséges elvégezni a biztonsági és védelmi célú kockázatelemzést (ebben az esetben papír alapú belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot benyújtani nem kell, a beléptetéshez a korábbi gyakorlatnak megfelelően benyújtott okmányokat kell az első belépési vámhivatal részére bemutatni).
Magyarország a belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatok fogadását 2009. október 1-től biztosítja. Ettől az időponttól kezdődően, amennyiben az ügyfél elektronikus rendszerét kialakította, és minden követelményt teljesített, önkéntes alapon nyújthat belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot - a 1875/2006/EK bizottsági rendeletben foglaltaknak megfelelően. A belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot alapesetben a fuvarozónak kell benyújtania. Afuvarozó helyett más, olyan személy is benyújthatja, aki az árut vám elé tudja állítani vagy állíttatni. Azt, hogy a belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot a vámhatárra érkezést megelőzően mennyi idővel korábban kell benyújtani, a 1875/2006/EK bizottsági rendelettel módosított 2454/93/EGK bizottsági rendelet 184a. cikke fuvarozási módonként tárgyalja.

A belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatok benyújtása a KKK2 kommunikációs csatornán keresztül történik. Az adatok beérkezését követően a szállítmányt MRN fogja azonosítani, amelyről az ügyfél elektronikusan tájékoztatásra kerül.

A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat adatait az árutovábbítási vámáru-nyilatkozat adataival együtt, egy bejelentéssel adják meg a gazdálkodók. Ebben az esetben a bejelentés az árutovábbítási eljárás esetében alkalmazott NCTS-ben kerül nyilvántartásba vételre. A belépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat adatainak NCTS-ben (az árutovábbításai vámáru-nyilatkozattal együtt történő) benyújtására 2009. július 1-től már lehetőség nyílik (ezen adatokat 2010. december 31-ig önkéntes alapon lehet megadni).

AES

A kiviteli vámeljárást normál eljárásban - 2007. november 5-től elektronikusan vagy - 2009. június 30-ig az egységes vámokmány 1., 2. és 3. példányával lehet kérni a kiviteli vámhivatalban.
A kiviteli vámeljárást 2009. július 1-től mind normál, mind egyszerűsített eljárásban csak elektronikusan lehet kérni (ettől az időponttól a passzív feldolgozásra vonatkozó, illetve az újrakiviteli vámáru-nyilatkozatot is elektronikusan kell benyújtani).

A kiviteli (passzív feldolgozási, újrakiviteli) vámáru-nyilatkozatnak a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 37. mellékelte, illetve a 30A. melléklete szerinti adatokat is tartalmaznia kell!
Fenti időponttól kezdődően a vámáru-nyilatkozat benyújtására kerül sor elektronikusan, azonban az áruk vám elé állítását továbbra is el kell végezni, a szükséges okmányokat a kiviteli vámhivatalnál be kell mutatni. Az elektronikus árunyilatkozat adás kapcsán az exportőr/nyilatkozattevő a kiléptetésről elektronikus üzenetben értesül.

A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelete 76. cikkének (1) bekezdése szerinti helyi vámkezelési eljárás egyszerűsítés végrehajtását kiviteli vámeljárásban külön engedély birtokában elektronikusan is végre lehet hajtani. Ebben az esetben az exportőrnek vagy képviselőjének a teljes adattartalmú kiviteli vámáru- nyilatkozatot elektronikusan kell megküldenie a kiviteli vámhivatalnak, és az áru kiadásáról is elektronikusan kap értesítést. A Kiviteli Kísérő Okmányt az engedélyezett exportőr a telephelyén nyomtatja ki és hitelesíti. Amennyiben az áru kilépett az Európai Unióból, úgy a kiléptető vámhivatal értesítése alapján az exportőr vagy képviselője elektronikus értesítést kap a szállítmány sorsáról. Az elektronikus egyszerűsített kiviteli eljárás során kiegészítő árunyilatkozat benyújtására nincs szükség.

A helyi vámkezelési eljárás egyszerűsítéseket 2009. július 1-ig változatlan eljárási szabályok mellett papír alapon is végre lehet hajtani!

ECS

Az ECS 1. fázisának bevezetésére - mely alapján a kiviteli vámhivatal a kiviteli eljárásról adatfeldolgozási technológia alkalmazásával értesíti a kiléptető vámhivatalt - 2007. április 25- től került sor hazánkban.
A kiviteli vámhivatal a számítógépes rendszeréből kinyomtatott Kiviteli Kísérő Okmányt hitelesíti és átadja az exportőr vagy képviselője részére A kiléptető vámhivatal elektronikusan értesíti a kiviteli vámhivatalt a kiléptetés megtörténtéről.

Amennyiben a kiviteli és kiléptető vámhivatal azonos, úgy 2009. június 30-áig az egységes vámokmány 3. példányán igazolja a kiléptetést a vámhivatal, minden más esetben bevonja valamennyi példányát. 2009. július 1-ét követően a kiviteli vámáru-nyilatkozat adása csak elektronikusan történhet, így egységes vámokmány benyújtására nem kerül sor. A kiléptetés igazolása a kiviteli vámhivatal által küldött elektronikus üzenet küldésével történik.

Az ECS 2. fázisa A Közösség területének, illetve a tagállamok állampolgárainak védelme érdekében 2009. július 1-től a Közösség területét elhagyó valamennyi áru tekintetében biztonsági és védelmi célú kockázatelemzést kell végezni. A kockázatelemzést az ügyfél által, az alábbiak szerint szolgáltatott adatok alapján kell elvégezni:

2009. július 1-től, amennyiben a Közösség területét elhagyó áruk tekintetében árunyilatkozat benyújtása szükséges, akkor az árunyilatkozat adatainak tartalmaznia kell a 1875/2006/EK bizottsági rendelettel módosított 2454/93/EGK bizottsági rendelet 30A. mellékletében feltüntetett adatokat. Fentiek alapján az elektronikus üzenet adatai kiegészítésre kerülnek a szükséges adatelemekkel. 2009. július 1-től a kiviteli nyilatkozat (kiviteli vámáru-nyilatkozat, passzív feldolgozási és újrakiviteli vámáru-nyilatkozat) adatai kizárólag elektronikus úton kerülhetnek benyújtásra.

Amennyiben a Közösség területét elhagyó árukra nem kell árunyilatkozatot benyújtani (pl. átmeneti megőrzésben lévő nem közösségi áruk kiszállítására kerül sor légi úton), abban az esetben kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani a kiléptető vámhivatalnál, amely alapján megtörténik a biztonsági és védelmi célú kockázatelemzés.

Figyelemmel azonban arra, hogy a gazdálkodók számára nem állt elegendő idő rendelkezésre a kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatok elektronikus formában történő benyújtását szolgáló rendszerek kialakítására, ezért a Bizottság elfogadta a 2454/93/EGK bizottsági rendelet módosítását, amely szerint önálló kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtása 2010. december 31-ig csak akkor kötelező, ha erre az ügyfél számítógépes rendszere felkészült. Fentiek alapján tehát - a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően - amennyiben vámáru-nyilatkozat benyújtása nem kötelező, és az ügyfél nem készült fel a kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozat elektronikus formában történő benyújtására - abban az esetben a Közösség vámterületét elhagyó áruk kapcsán a kiléptetéskor megadott információk alapján szükséges elvégezni a biztonsági és védelmi célú kockázatelemzést (ebben az esetben papír alapú kilépési gyűjtő vámáru-nyilatkozatot benyújtani nem kell, a kiléptetéshez a korábbi gyakorlatnak megfelelően benyújtott okmányokat kell a kiléptető vámhivatal részére bemutatni).

A 2454/93/EGK bizottsági rendeletet módosító 312/2009/EK bizottsági rendelet - szintén az ECS 2. fázisát érintően - 2009. július 1-től új keresési eljárás bevezetését írja elő. Amennyiben az áruk kiléptetéséről a kiviteli vámhivatal 90 napon belül nem értesül, abban az esetben ezen tényről értesíti az exportőrt/nyilatkozattevőt. Amennyiben az exportőr kéri, abban az esetben a kiviteli vámhivatal a kiléptetés igazolását kéri a kiléptető vámhivataltól, amely a megkeresésre 10 napon belül köteles válaszolni.

Amennyiben azonban a kiléptetésről nem áll rendelkezésre információ, abban az esetben üzenetküldésre nem kerül sor. Erről az exportőr értesül, azonban továbbra is lehetősége lesz alternatív igazolások (fuvarlevél, rakományjegyzék, stb.) benyújtására, mely alapján a kiviteli vámhivatal maga végzi el a kiléptetés igazolását.
Amennyiben az áru kiadását követő 150 napon belül a kiléptetés nem történt meg, vagy erre kielégítő bizonyíték nem áll rendelkezésre, a kiviteli vámáru-nyilatkozat érvénytelenítésére kerül sor.

NCTS

Az NCTS az e-vám stratégia első pilléreként került bevezetésre, mely révén megvalósult a közösségi és egységes árutovábbítási eljárások elektronikus üzenetcserén alapuló teljes körű feldolgozása és nyilvántartása.

Az NCTS eljárások során az árutovábbítási eljárásban közreműködő ügyfelek és hatóságok on-line elektronikus üzenetek segítségével kommunikálnak, melynek főbb mozzanatai az alábbiak:

• Elektronikus árunyilatkozat adás a Külső Kommunikációs Központon (KKK) keresztül felhasználói szoftverek ill. specifikációk szerint történik;
• Az árunyilatkozat elfogadását követően elektronikus garancia ellenőrzés és lekötés a Garancia Kezelő Rendszerben (GMS);
•  Árutovábbítási eljárás engedélyezésekor elektronikus üzenet küldése történik a deklarált átléptető ill. rendeltetési hivataloknak, a kinyomtatott árutovábbítási kísérő okmány (TrKO) a szállítmánnyal tart. (A napra kész vámhivatali lista elérhető a következő oldalon: http://ec.europa.eu/taxation_customs/dds/cgi- bin/csunquer?Lang=HU);
• A rendeltetési helyre történő megérkezés bejelentéséről értesül a bejelentő ill. az indító hivatal, majd az ellenőrzési eredmény megérkezését követően lezárul az eljárás.
• Az eljárás befejezésekor (a szállítmány rendeltetési helyre történő bejelentésekor) a lekötött garancia újra felhasználhatóvá válik, míg az eljárás végleges elintéződésekor (az ellenőrzési eredmény megküldésével) a garancia felszabadul. A tétel elintéződéséről a bejelentő elektronikus üzenetben értesül, illetve az állapotváltozásokról folyamatosan tájékozódhat az MRN nyomkövető (hivatkozás: http://ec.europa.eu/taxation_customs/dds/cgi-bin/mishome?Lang=HU) segítségével;
• Ha a megadott határidőn belül nem rendeződik a tétel, akkor elektronikus keresési eljárás kerül bevezetésre.

Magyarország 2005-ben csatlakozott a TIR-Egyezmény szerinti árutovábbítási eljárások Európai Közösség területén belül történő NCTS szerinti nyilvántartásba vételére létrehozott kísérleti projekthez. A résztvevő országok kedvező tapasztalatai alapján az NCTS hatóköre 2009. január 1-jétől kiterjed valamennyi, az EK területére belépő, vagy onnan induló TIR- eljárásra is.

További hasznos információk:

• A közösségi árutovábbítási eljárás végrehajtásáról szóló 62/2006. (VI.29.) VPOP utasítás, és annak módosítása: 69/2008. (VII.10.) VPOP utasítás
• A TIR Egyezmény szerinti árutovábbítási eljárás végrehajtásáról szóló 101/2006. (X.27.) VPOP utasítás és annak módosításai: 143/2008. (XII. 31.) VPOP utasítás, és 48/2009. (IV. 29.) VPOP utasítás
• TIR Egyezmény 1975/angolul
• TIR Kézikönyv (angolul, franciául, oroszul, kínaiul, spanyolul és arab nyelven)
•  Árutovábbítási Kézikönyv

Magyar Vámügyi Szövetség

VÁMKEZELÉSI LEHETŐSÉGEK A RÉGIÓBAN

Interjú Gubek Tiborral, a DHL Global Forwarding vámcsoport vezetőjével (2010)

Jelenleg milyen településeken nyílik lehetősége vámkezelni a Magyarországra importáló cégeknek?

Magyarország EU csatlakozása óta bármely hazánkban működő cég szabadon választhatja meg import és export áruinak vámkezelési helyszínét. A szabályozás az összes EU tagországra kiterjed. Fontos azonban megjegyezni, hogy a vámkezelési tevékenység áthelyezése csupán a VPID (adott tagállamban kiadott azonosító) és EORI (gazdasági szereplők nemzetközi nyilvántartási azonosítója) számok beszerzését követően lehetséges.

Az EORI bevezetésére Magyarországon 2009 novemberében került sor, melynek előnye, hogy a gazdálkodónak csupán egy alkalommal kell azonosítót rendelnie az adott tagállamban, s ezt követően az az unió egész területén felhasználható.

A DHL Global Forwarding ügyfelei esetében melyek a leginkább preferált vámkezelési helyszínek? Milyen előnyökkel bír az egyik, illetve másik?

A szabad választás lehetőségétől függetlenül partnereink körében a hazai vámkezelési helyszínek a leginkább preferáltak.

Azon cégek esetében, melyek az Európai Unió szélén helyeztetik szabadforgalomba az áruikat, sokkal rugalmasabban és esetenként gyorsabban történnek a vámkezelések. Hátrányként említhető ugyanakkor a magyar vámhatóság gyakoribb utólagos ellenőrzései mellett, hogy a külföldi vámhatóságok nem minden esetben alkalmazzák pontosan a jogszabályban foglaltakat. Ennek következményeként esetenként helytelen mértékű vám és egyéb díjak (például környezetvédelmi termékdíj) kerülnek kiszabásra, melyek utólag számtalan bosszúságot okozhatnak.

Tengeri szállítmányok esetén a régióban jellemzően Bécs, Hamburg, Dunaszerdahely, Koper és Bréma, légi szállítmányok esetén Frankfurt használatos szabadforgalomba helyezésre.

Mire ajánlott figyelni a gyors és megbízható vámkezelés érdekében?

Amennyiben a gyors tranzitidő igénye a megbízható szolgáltatás követelményével párosul, úgy a magyarországi vámkezelést javaslom partnereinknek. Egy magyar gazdálkodóval kapcsolatos ügyintézés alkalmával általánosságban elmondható, hogy a magyar hatóság képes a leghatékonyabb eljárásra, esetleges hiba esetén annak leggyorsabb kiküszöbölésére, ezen túlmenően az utólagos ellenőrzéseket is a nemzeti közigazgatási és költségvetési szervek látják el.

Az adminisztratív teendőknél a legtöbb hiba az áruszámla adattartalmával, a termék pontos leírásával, valamint a vámkezelési megbízás helyes kitöltésével kapcsolatosan merül fel, érdemes ezekre odafigyelni. Ne felejtsük el, hogy a vámkezelés és az utólagos ellenőrzés is mindig a számla és a vámkezelési megbízás alapján történik.