ajánlatkérés

A kínai gazdaság jövője – gazdasági előrejelzések

Kínában az elmúlt évtizedekben igen jelentős változások történtek, amelynek eredményeként az ország a világgazdaság egyik meghatározó tényezője lett. Az ország töretlen fejlődésének köszönhetően az egykor zárt gazdaság ma már valódi piacgazdaságként működik. 2010-ben Kína volt a világ legnagyobb exportőre amellett, hogy valamennyi gazdasági mutató tekintetében páratlan mértékű növekedést ért el.

 

1980

2010

CAGR*

GDP (milliárd USD)

189

5.926

12,2%

Rendelkezésre álló jövedelem / fő (USD)

280

3.000

8,2%

Népesség (millió)

981

1.338

1.0%

Városi népesség (%)

20%

45%

4%

Várható élettartam (évek)

66,9

73,3

0,3%

Telefonvonalak (db/100 fő)

0,2%

21,9

16,6%

*CAGR: Compound Annual Growth Rate

A logisztikai ágazat teljesítményét tekintve az elmúlt időszakban Kína igen jelentős beruházásokat valósított meg az infrastruktúra fejlesztése terén, ami nagymértékben hozzájárult ehhez a példátlan mértékű gazdasági növekedéshez.

A kínai kormányzat a főként társadalmi és gazdasági kezdeményezésére épülő ötéves terveiben állít fel és teljesít következetesen komoly kihívásokat jelentő célkitűzéseket.

Az 1971-ben meghirdetett negyedik ötéves tervben (1971-75) megfogalmazott valamennyi kulcsfontosságú célkitűzés az elvárás feletti szinten valósult meg. Az iparból és a mezőgazdaságból származó bruttó termelés 12,5%-kal növekedett, 130 milliárd Yuant meghaladó összegű infrastrukturális beruházást hajtottak végre, valamint emelték a gabonatermelésből, a pamut-, fém-, szén- és elektromos energia előállításból származó bevételt és ugyancsak növelték a vasúton szállított áru mennyiségét.

Az 1991 és 1995 között jegyzett 8. ötéves terv alatt a külkereskedelmi forgalom bővült jelentős mértékben, a forgalmazott áru mennyiség értéke elérte az 1.000 milliárdot. Javult az általános életszínvonal, az egy főre jutó jövedelem 1.578 Yuanra emelkedett.

Az energiaipar, a telekommunikációs szektor és a nyersanyag előállítás eredménye is pozitív irányban változott, az infrastruktúra-fejlesztés terén meghatározott célkitűzések végrehajtása messze a tervezett szint felett alakult.

A 2011-től 2015-ig tartó 12. ötéves terv, amely időszak alatt 8%-os GDP növekedést irányzott elő a kínai kormányzat, három alapvető fejlesztési területet jelölt meg: export helyett a belső fogyasztás élénkítését, a szociális háló és a közösségi szolgáltatások reformját, továbbá a környezetminőség javítását.

A kínai gazdaságpolitika irányítói a belső fogyasztás élénkítésével elsősorban azt kívánják elérni, hogy csökkenjen az ország export függősége, nagyobb szerepet kapjon a magasabb hozzáadott értékkel rendelkező termékek előállítása és növekedjen a szolgáltatások iránti kereslet.

Kína az egyik olyan ország, ahol a legmagasabb az ún. megtakarítási index (CN: 31%, IN: 17%, RU: 13%, BR: 10%), ami azt mutatja, hogy van még potenciál a belföldi háztartásokban a belföldi költést és fogyasztást illetően. A szociális háló és a közösségi szolgáltatások reformja során a kormányzat a nyugdíjrendszert, az egészségbiztosítási rendszert, a közoktatást és a lakáshoz jutás feltételeit kívánja oly módon átalakítani, hogy az állampolgároknak még több legyen a fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra elkölthető szabad jövedelme.

A kínai vezetés kiemelten kezeli a környezetvédelmet is. A környezetszennyezés csökkentésére, az energia-felhasználás hatékonyságára, valamint a stabil, megbízható, tiszta energiaforrás biztosítására komplex terveket dolgoztak ki. A környezetbarát járművek jelentik a technológiai fejlesztések egyik kulcsfontosságú tényezőjét, és valószínűleg a szállítás és a logisztikai ágazat lesz az ez irányú kereslet növekedés egyik mozgatórugója, ami nagymértékben elősegítheti a fejlődést ezen a téren.

A változások társadalomra, gazdasági és kereskedelmi folyamatokra gyakorolt hatása

Urbanizáció mértékének növekedése
A városban élő lakosok száma egyértelműen növekedni fog a következő években. A kormányzat által a legnagyobb városokban végrehajtott gazdasági projektek (pl. Chongquing városfejlesztési program) hatására a városban élők aránya 2015-re elérheti az 51,5%-ot is.

Szerkezeti átalakulás az iparban
Az elmúlt évtizedben átlagosan 15%-kal bővült az ipari termelés mértéke. Ahogy egyre elterjedtebbé válik, hogy a kínai termékeket a „Made in China” jelző helyett inkább a „Designed in China” jelzővel illetik, úgy helyeződik át a hangsúly a termék előállítást alacsony költségekkel végző gyárak helyett az olyan magas hozzáadott értéket előállító szektorokra, mint a biotechnológia, valamint a megújuló energiával működő gépjárműveket előállító ágazat. A kínai kormányzatnak az a határozott terve, hogy az említett szektorok nemzetközi szinten is megállják a helyüket.

Kiskereskedelmi termék export csökkenése
Az elmúlt évtizedben Kína az alacsony költségen történő termékelőállítás központjaként, illetve a nyugat exportőreként vonult a köztudatba. A minimálbér emelése, a belső kereslet és a szolgáltató szektor ösztönzése, a hozzáadott értéket előállító termelés és az ún. R&D központok kialakításának kormányzati támogatása miatt az export jelentős visszaesése várható.

A logisztikai trendek várható alakulása

Az exportról a belföldi fogyasztásra irányuló figyelem tompíthatja a nemzetközi export és import áruforgalom alakulását, de ugyanakkor fellendítheti a belföldi áruszállítás iránti keresletet.

Környezetbarát energiaforrások felhasználása is fontos szerepet tölt be az ágazatban. A logisztikai szektor szereplői a zöld technológiai megoldásokat is igyekeznek stratégiájuk szerves részévé tenni, annak érdekében, hogy elérjék az előírt környezetvédelmi célkitűzéseket.

Ahogy a termelékenység növelés az ország egyik kiemelt prioritásává válik, a harmadik fél által végzett logisztikai szolgáltatások (3PL) iránti igény is nagyobb lesz.  A vállalatok fokozatosan ismerik fel annak a jelentőségét, hogy milyen előnyökkel jár a hatékonyság növelés terén az, ha a logisztikai tevékenységet megbízott logisztikai szolgáltató végzi helyettük.


Tengeri szállítmányozás
A hangsúly eltolódás a termék előállításról a szolgáltatásokra az export forgalom csökkenését jelenti, de a folyamatban lévő infrastruktúra-fejlesztések továbbra is támogatni fogják a nyersanyag importot. Ahogy a fejlesztések elérik Kína belterületét, további lehetőségek nyílhatnak a belföldi szállítás terén, kiemelten a Yangtze folyó térségében.

Légi szállítmányozás
Az életszínvonal emelkedésével növekszik a nagyobb értékű szállítmányok iránti kereslet, így a légi szállítás iránti igény, és bővül a légi utasforgalom, ezért a kormányzat igen komoly beruházásokra készül, 2015-re 175-ről 220-ra kívánja növelni a kínai repülőterek számát.

Vasút és közút
Mivel a vasút igen vonzó, alacsony CO2 kibocsátást eredményező alternatíva, Kína jelentős pénzügyi forrásokat fordít a vasúthálózat fejlesztésére (pl. Kínát Európával, illetve a Közel-Kelettel összekötő vasútvonalra), 2015-ig 45.000 km hosszú új szupergyors vasútvonallal bővíti meglévő hálózatát, továbbá 83.000 km autópálya építését tervezi.

Az autópálya fejlesztések és a városok folyamatos korszerűsítése a fogyasztói kereslet növekedésével és minőségi változásával még indokoltabbá teszi a hatékony áruszállítást, ami valamennyi logisztikai szolgáltató számára lehetőséget és egyben kihívást jelent.

 

1995

2010

CAGR

Vasúti hálózat (1000 km)

62,4

91,2

2,6%

Autópálya hálózat ( 1000 km)

1.157

4.008

8,6%

Hajózható belföldi folyami hálózat (1000 km)

110,6

124,2

0,8%

Légi szállítmányozás (1000 tonna)

875,5

5.265

12,7%

Tengeri szállítmányozás (1000 TEU)

4.080

31.279

14,5%

Repülőterek száma

175

Tengeri kikötők száma

>2.000

 Forrás: The Future of China, DHL Global Forwarding Global Business Strategy, July 2012

Vissza

A szakértő válaszol

KKV Szállítás Szakértő Kérdéseivel forduljon hozzánk bizalommal! Kérdezze szakértőnket.





Tengeri és légi szállítás, vámügyintézés, szállítmánybiztosítás
A honlap sütiket használ a böngészés támogatására és egyes funkciók elérésére. A honlap további használatával hozzájárul a sütik használatához, melyekről további információt az Adatvédelem menüpont alatt talál.