A vámjogi szabályozás értelmében minden, a vámhatáron átlépő (beszállított vagy kiszállított) vámárut, árut be kell jelenteni az illetékes vámhivatalnál. A vámhatáron áruval, vámáruval átlépni csak az arra kijelölt vámúton, határátkelőhelyen szabad.

A vámjog vámáruként definiálja azt a külföldről bekerülő áurt vagy azt a belföldi árut, amelyet külföldre exportcéllal szándékoznak kiszállítani, és amelyre az államnak közteher-követelése áll fenn. A vámáru jelleg akkor szűnik meg, ha arra a vámterhet (a vámot, fogyasztási adót, import áfát, jövedéki adót) megfizetik, vagy export esetében a közteherköteles áru a vámhatóság által igazoltan kilép a vámhatáron.

VÉMELJÁRÁS

A vámeljárás mindig ügyfél írásbeli kérelmére indul, a jogszabály által meghatározott formanyomtatvány (az Egységes Vámárunyilatkozat vagy más egyéb nyomtatvány) benyújtásával. A vámeljárások közé sorolja a jogszabály az árutovábbítást, a vámraktározást, az ideiglenes behozatali eljárást, az aktív feldolgozást, a passzív feldolgozást, a vámfelügyelet melletti feldolgozást, a belföldi forgalom számára történő vámkezelést, a kiviteli ellenőrzést, az ideiglenes kivitelt és a vámszabad területre történő ki- és betárolást.
A vámeljárás bonyolítható normál vagy egyszerűsített eljárásban.

Egyszerűsített eljárás
Az egyszerűsített eljárás alkalmazásához tevékenységi engedély és vámbiztosíték-nyújtás szükséges. Előnyei között említhető a gyorsított vámeljárás, ugyanis ez esetben hiányos adattartalmú árunyilatkozattal, helyettesítő okmánnyal vagy a vámhatóság jelenléte nélkül helyi vámkezeléssel is vámkezelhető az áru.
Az egyszerűsített eljárás egyik feltételeként meghatározott vámbiztosíték-nyújtás mértéke az egyszerűsített eljárás alatt levő vámáruk éves vámterhének 8%-a, továbbá helyi vámkezelés esetén kötelező az elektronikus bevallás és a közvetlen kapcsolat kiépítése a vámhatósággal.

VÁMVIZSGÁLAT
A vámvizsgálat során a vámhivatal a benyújtott indítványt formailag felülvizsgálja, ellenőrizve, hogy az előírt okmányokat hiánytalanul benyújtották-e. Ezután következik az áruvizsgálat, mely lehet külső vagy belső. Belső áruvizsgálatra akkor kerül sor, ha az áru azonossága kétes, vámbűntett gyanúja merül fel, vagy ha azt kérik.

Vámfizetési kötelezettség
Fő szabály: a vámárura vámterhet kell fizetni. Vámteherfizetésre általában az áru felett rendelkezésre jogosult vámkezelést kérő kötelezett, aki a vámokmányt benyújtja.
Alapesetben a vámeljárási jogcímek közül a belföldi forgalom számára történő vámkezelés, az aktív feldolgozás visszatérítéses eljárása és a részleges vámmentességgel vámkezelt ideiglenes behozatali eljárásban merül fel vámteherfizetés. Keletkezhet vámfizetési kötelezettség a vámárura előírt elszámolási kötelezettség elmulasztása miatt is.

A vámteher megfizetése történhet azonnal vagy halasztott formában. Az azonnali fizető a vámfizetésről szóló határozat kézhezvételétől számított 5 napon belül, a halasztott fizető 15 napon belül fizethet. A halasztott fizetési engedélyhez vámbiztosíték-nyújtás és a törvényben előírt egyéb feltételek teljesítése szükséges.

Az említett formáknál hosszabb fizetési határidő csak lízingben vásárolt vámárukra lehetséges, ekkor a lízingszerződéssel azonos futamidő (maximum 60 hónap) kerül megállapításra.

Vámtétel megállapítása, vám kiszabása és közlése
A vámtétel összegének megállapításakor a vámhivatal azt vizsgálja, hogy a vámárura a vámtarifa melyik hasábjain szereplő vámok alkalmazandók, illetve van-e lehetőség kedvezményes eljárásra.
A vámkiszabás alapja a vámérték. A vámot mindig az importőr ország hivatalos fizetőeszközében szabják ki, általában az ügylet valutájának középárfolyamán.

VÁMBIZTOSÍTÉK
A vámbiztosíték-nyújtás lehet egyedi, azaz egy-egy adott (vám)áruhoz kapcsolódó biztosíték, vagy a vámjogszabály alapján a vámhatóság által kiadott engedélyek végzésének kockázatát fedező tevékenységi biztosíték. Vámbiztosítékot csak akkor lehet felszabadítani, ha a vámáru vámterheit megfizették, vagy annak vámjogi sorsát egyéb olyan módon rendezték, amellyel megszűnik az állam közteherigénye. Exportáruk esetében kizárólag akkor kell vámbiztosítékot nyújtani, ha azokra – későbbi exporttervek miatt – nem fizették meg a hazai forgalmi adókat, vagy pedig az exporttámogatást az áru vámhatáron történő kilépése előtt vették igénybe. Az utóbbi esetben a vámbiztosítékot az exportáruk vámhatáron történt kiléptetése esetén lehet felszabadítani.

Közvetlen / közvetett vámfelügyelet
A vámhatóság közvetlen vagy közvetett vámfelügyeletet gyakorolhat a (vám)árukat terhelő közterhek maradéktalan bevételének biztosítása céljából, azaz az árukat őrizheti, kísérheti vagy raktározhatja, illetve vámbiztosíték-nyújtást követelhet az érintett jogi vagy természetes személytől.

Vám befizetése
Az áru a vám befizetése után felszabadul a belföldi forgalom számára, tulajdonosa szabadon rendelkezhet vele.

VÁMMENTESSÉG
A vámtörvények szerint a vámraktárban elhelyezett áruk vámmentességet élveznek. Vámraktárban kell elhelyezni azokat az árukat, melyek ideiglenes céllal kerülnek belföldre, vagy mennek külföldre. Az ilyen áruk vámelőjegyzésben kerülnek az országba, róluk behozatali vagy kiviteli előjegyzést kell felvenni. Az ideiglenesen behozott és kivitt áruk azonosságát a vámhivatal ellenőrzi.