A kínai piac egyedi, más piacokkal alig összehasonlítható, nagy lehetőségeket nyújt mind a beszerzés, mind az értékesítés terén.
Kína alapvető jellegzetessége a munkaalapú társadalom és ennek következtében a széleskörű ipari termelés, melynek nagy része exportra megy.
Kína erősségei
A kínai piac egyedi, más piacokkal alig összehasonlítható, nagy lehetőségeket nyújt mind a beszerzés, mind az értékesítés terén.
Kína alapvető jellegzetessége a munkaalapú társadalom és ennek következtében a széleskörű ipari termelés, melynek nagy része exportra megy. Sokszor szoktak Kínára úgy is hivatkozni, hogy a "világ gyára". A közhely szerint a kínai termékek olcsók és rosszak - csakhogy ma már egyik állítás sem igaz.
Bár a magyarországi kínai piacokon sok olcsó és rossz kínai termékkel találkozunk, ezek az áruk nem Kína valós állapotát tükrözik, a vásárlók elvárásait elégítik ki adott piacon. A legtöbb multinacionális vállalat félkész termékeinek nagy részét Kínából importálja, és összeszerelést követően már mint európai - és gyakran igen drága - terméket értékesíti. A fogyasztási cikkek túlnyomó része is Kínából származik.
Kína ipara szinte bármit képes előállítani, egyre nagyobb a vállalatok kutatás-fejlesztési ráfordítása. Hasonló folyamat játszódik le itt, mint a második világháború után Japánban, vagy az 1980-as években Dél-Koreában - csakhogy Kínának közel 1,5 milliárdos a lakossága, ezért itt a belső piac is óriási mértékben stimulálja a fejlődést.
Kína egyik erőssége a még olcsó emberi munkaerő, ezért a nagy munkaerő-ráfordítású termékek előállítása relatíve olcsóbb. A kínai statisztikai hivatal adatai szerint 2008 első három negyedévében az országos éves átlagfizetés 19.731 RMB volt, ami kb. havi 190 EUR-nak felel meg. Pekingben – ahol a legmagasabb az országos átlagfizetés – ugyanakkor az átlagfizetés ennek közel a duplája.
Mivel a kínaiak másolási és utánozási képessége fejlett, ezért hamar elsajátítanak nyugati technológiákat vagy modelleket, amelyeket már saját fejlesztésű termékként tudnak értékesíteni. Itt nem hamisítványokról beszélünk, hanem gyártósorokról, berendezésekről, elektronikai termékekről. Ma már nagyon sokan választják beruházáshoz egy új kínai gyártósor beszerzését a használt nyugat-európai helyett, hiszen minőségben és teljesítményben lassan utoléri azt, de árban sokkal versenyképesebb (egy Kínában 100 ezer USD-ért vásárolt gépsor nyugat-európai ára akár ötszörös is lehet).
Számos multinacionális vállalat választja azt az utat, hogy a Kínában történő munkaigényes gyártást követően félkész termékét Magyarországon fejezteti be. Az építőanyagok (pl. üveg, burkolóanyagok, szaniterek, nyílászárók, stb.) nagy része - a becsatlakozott közvetítőktől eltekintve - már jó ideje Kínából származik. De akár a névjegyek, kiadványok, nyomdai anyagok kínai legyártása is hatalmas árelőnnyel járhat. Egyszóval: nagyobb értékű beszerzés, beruházás, vagy munkaigényes megrendelés esetén érdemes végiggondolni a kínai beszerzés lehetőségét is.
Másodsorban fontos beszélni a Kínába irányuló értékesítésről is. Már említettük, Kína lakossága közel 1,5 milliárd, ezt a piaci méretet még elképzelni is nehéz. Természetesen a világ szinte összes jelentős gyártója, kereskedője, márkatulajdonosa egyaránt itt nyüzsög Kínában, hogy ebből a tortából legalább egy kis szeletet kihasítson magának. A nemzetközi márkák tulajdonosainak nincs túl nehéz dolga, hiszen a fogyasztók gyorsan megtanulták ezeket a neveket. Viszont mivel Kína alapvetően önellátó, ezért az import fogyasztási termékekből elsősorban a nemzetközileg ismert márkák, másodsorban az ismert országokból származó termékek eladhatók, mint luxuscikkek.
A fogyasztóképes kereslet növekedése miatt az importtermékek luxuscikkekből lassan hétköznapi termékekké válnak, ezért egyre több "kis ország" (mint Magyarország) gyártói is megtalálják a piaci lehetőségeket. Az ipari termékek exportjában szintén a multik Magyarországon gyártott termékei dominálnak (pl. autóalkatrészek, mobiltelefonok), de a magyar ipari vagy mezőgazdasági termékek exportja előtt nagy a fejlődési lehetőség.
Már eddig is sikeresnek bizonyult a magyar technológiák exportja, illetve azok vegyesvállalati formában történő megvalósítása. A mezőgazdaság mellett egyéb iparágak is sikeresek lehetnek, főleg, ha a termékek már most is közvetve vagy közvetlenül a kínai piacra kerülnek. A Kínában történő beruházás részben a piac mérete, részben pedig az alacsony költsége miatt is vonzó: a fent már említett alacsony költségű munkaerő mellett az ipari víz- és csatornadíj ára 5,6 RMB/m3 (kb. 0,65 EUR/m3), az áram díja pedig 0,36 RMB/kWh (kb. 0,042 EUR/kWh).
Akár beszerzés, akár értékesítés vagy vegyesvállalat alapítása során különös figyelemmel kell lenni Kína sajátosságaira. Nemcsak az értékesítés, de a beszerzés terén is fokozott óvatossággal kell eljárni, soha nem érdemes kínai üzletnek nekivágni Kínához értő, kínai nyelvtudással felvértezett szakértők nélkül.
Az összefoglaló alapját az Eastinfo Kft. tanulmánya képezi. (www.eastinfo.hu)