A NYU Stern School of Business közreműködésével idén hetedik alkalommal készítette el a DHL az országok globalizációs szintjének összehasonlító vizsgálatát, a DHL Global Connectedness Index (GCI) kutatást.
Ez az első olyan átfogó elemzés, amely a globalizáció alakulását vizsgálja a Covid-19 világjárvány idején. A kutatás a nemzetközi kereskedelmi folyamatokat, a tőkeáramlást és az emberek mozgását követte nyomon 169 országban és térségben. A 2019-es stabil szint után a jelenlegi előrejelzések azt mutatják, hogy az index jelentősen csökkeni fog 2020-ban a koronavírus-járvány miatt bevezetett távolságtartási intézkedések – lezárt határok, utazási korlátozások, földre kényszerült utasszállító gépek - hatására. Mindezek ellenére nem valószínű, hogy a világjárvány a globalizáció mértékét a 2008-2009-es pénzügyi válság idején megállapított szint alá tolja. A kereskedelmi és tőkefolyamatok már javulnak és a nemzetközi adatforgalomban is óriási növekedés tapasztalható annak köszönhetően, hogy felértékelődött az online tér szerepe az emberek életében, ami növelte a nemzetközi internetforgalmat, a telefonhívásokat és az e-kereskedelmet is.
“A jelenlegi krízis rávilágított arra, hogy a nemzetközi kapcsolatok mennyire nélkülözhetetlenek a globális gazdaság és a kereskedelmi tevékenységek fenntartásához, valamint az emberek megélhetésének biztosításához.” – mondta John Pearson, a DHL Express vezérigazgatója. Az összeköttetésben álló ellátási láncok és a logisztikai hálózatok alapvető szerepet játszanak az egész világ működtetésében és a globalizáció stabilizálásában, különösen egy olyan válság idején, amely az egész világot sújtja. Ez emlékeztet minket arra is, hogy bármilyen kihívás leküzdésére készen kell állnunk. A vakcinák kapcsán általánosságban megnőtt a jelentősége az egész világot lefedő hálózaton alapuló, gyors és biztonságos gyógyszer-logisztikai folyamatoknak, ami lehetővé teszi az oltóanyagok hatékony nemzetközi disztribúcióját.”
Bár a Covid-19 komoly fennakadásokat idézett elő az üzleti életben és az emberek életében az egész világon, nem tette tönkre az országok közötti alapvető kapcsolatokat. „A GCI kutatás eredményei azt mutatják, hogy a globalizáció nem omlott össze 2020-ban, de a pandémia, ha átmenetileg is, átalakította az országok közötti kötődés módját. Az összegyűjtött adatok továbbá rávilágítanak arra, milyen veszélyeket rejt az, ha alapvető összeköttetések megszakadnak a világban és rámutatnak, hogy a globális kihívásokkal szemben sokkal hatékonyabb együttműködésre van szükség.” – tette hozzá Steven A. Altman, a NYU Stern School of Business kutatója. „Erősebb globális kötődés az országok között felgyorsíthatná a világ felépülését a pandémia hatásai alól, mivel a nemzetközi folyamatokban aktívabb jelenléttel rendelkező országok jelentősebb gazdasági növekedést érnek el.”
A Covid-19 stresszteszt a globalizáció számára: a digitális adatforgalom növekszik, a kereskedelem és a tőkeáramlás most áll helyre, az emberek mozgása drasztikusan csökkent
Várható volt, hogy a vírus terjedésének megfékezését szolgáló lezárások és utazási korlátozások 2020-ban eddig még nem tapasztalt mértékben fékezik meg az emberek szabad mozgását. Az ENSZ prognózisa szerint a külföldre utazók száma 70%-kal esett idén. A nemzetközi turizmus talán 2023-ra érheti el a járvány előtti szintet. Ezzel szemben a kereskedelmi forgalom, a tőke és az információ áramlása meglepően zökkenőmentes volt. A nemzetközi kereskedelem a járvány kezdetén elszenvedett mélyrepülést követően újraéledt, és azóta is a gazdaságok létfontosságú eleme az egész világon.
A tőkeáramlást már komolyabban érintette a válság. A külföldi működőtőke befektetések (FDI) mértéke, amely a vállalatok külföldi vásárlási tevékenységét vagy a termelésbe történő beruházásait fejezi ki, akár 30-40 %-os visszaesést is elszenvedhet az idei évben. A kormányzatok és központi bankok határozott intézkedései azonban segítették a piacok stabilizálását. A digitális információáramlás felerősödött azzal, hogy a munka és az oktatás nagyobb részben az online térbe költözött. Vállalatok és az emberek a digitális eszközök segítségével igyekeztek kapcsolatban maradni, ami kétszámjegyű növekedést idézett elő a globális internetes forgalomban.
Európa áll a GCI lista élén a legkiterjedtebb kapcsolatrendszerrel rendelkező országokkal
A DHL Global Connectedness Index több, mint 3,5 millió adatpár segítségével térképezi fel a globalizáció mértékét 169 országban a 2001 és 2019-es időszakban. Az országok globális kötődését, kapcsolatrendszerét vizsgálja.
A kutatás adatai szerint Hollandia áll az első helyen, a világ leginkább globalizált országaként. Hollandiát követi Szingapúr, Belgium, az Arab Emirátusok és Írország. Szingapúr a belföldi tevékenységhez viszonyított nemzetközi folyamatok alapján vezeti a listát. Európa áll az első helyen a kontinensek rangsorában, itt található a nyolc legkiterjedtebb kapcsolatrendszerrel rendelkező ország. Európa a kereskedelmi forgalom és az emberek mozgását illetően listavezető, míg Észak-Amerika az információ- és tőkeáramlás mértéke miatt áll az élen.
A további részletekért töltse le a tanulmányt. Az angol nyelvű kiadvány alábbi linkre kattintva érhető el: