Vámügyintézés menete
A vámjogi szabályozás értelmében minden, a vámhatáron átlépő (beszállított vagy kiszállított) vámárut, árut be kell jelenteni az illetékes vámhivatalnál. A vámhatáron áruval, vámáruval átlépni csak az arra kijelölt vámúton, határátkelőhelyen szabad.
A tengeri, légi és kombinált szállítmányozás esetén alkalmazott vámjog vámáruként definiálja azt a külföldről bekerülő árut vagy azt a belföldi árut, amelyet külföldre exportcéllal szándékoznak kiszállítani, és amelyre az államnak közteher-követelése áll fenn. A vámáru jelleg akkor szűnik meg, ha arra a vámterhet (a vámot, import áfát, jövedéki adót, esetleges speciális külön adókat) megfizetik, vagy export esetében a közteherköteles áru a vámhatóság által igazoltan kilép a vámhatáron.
Vámeljárás
A szállítmányozáshoz kapcsolódó vámeljárás mindig ügyfél írásbeli kérelmére indul, a jogszabály által meghatározott formanyomtatványok benyújtásával. A vámeljárások közé sorolja a jogszabály az árutovábbítást, a vámraktározást, az ideiglenes behozatali eljárást, az aktív feldolgozást, a passzív feldolgozást, a vámfelügyelet melletti feldolgozást, a belföldi forgalom számára történő vámkezelést, a kiviteli ellenőrzést, az ideiglenes kivitelt.
A vámeljárás bonyolítható normál vagy „egyszerűsített eljárásban”.
„Egyszerűsített” vámeljárás
Az „egyszerűsített eljárás” alkalmazásához tevékenységi engedély és vámbiztosíték nyújtás szükséges. Előnyei között említhető a gyorsított vámeljárás, ugyanis ez esetben hiányos adattartalmú árunyilatkozattal, helyettesítő okmánnyal vagy a vámhatóság jelenléte nélkül helyi vámkezeléssel is vámkezelhető az áru.
Az „egyszerűsített eljárás” egyik feltételeként meghatározott vámbiztosíték nyújtás mértéke az „egyszerűsített eljárás” alatt levő vámáruk közterheinek 100%-a, továbbá helyi vámkezelés esetén kötelező az elektronikus bevallás és a közvetlen kapcsolat kiépítése a vámhatósággal.
Vámvizsgálat
A vámvizsgálat során a vámhivatal a benyújtott indítványt formailag felülvizsgálja, ellenőrizve, hogy az előírt okmányokat hiánytalanul benyújtották-e. Ezután következhet az áruvizsgálat, mely lehet külső vagy belső.
Vámfizetési kötelezettség
Fő szabály: a vámárura a vámterhet meg kell fizetni. Vámteherfizetésre általában az áru felett rendelkezésre jogosult vámkezelést kérő kötelezett, akinek nevében a vámügynök a vámokmányt benyújtja.
Alapesetben a vámeljárási jogcímek közül a belföldi forgalom számára történő vámkezelés, az aktív feldolgozás visszatérítéses eljárása és a részleges vámmentességgel vámkezelt ideiglenes behozatali eljárásban merül fel vámteherfizetés. Keletkezhet vámfizetési kötelezettség a vámárura előírt elszámolási kötelezettség elmulasztása miatt is.
A vámteher megfizetése történhet azonnal vagy halasztott formában. Az azonnali fizető a vámfizetésről szóló határozat kézhezvételétől számított 10 napon belül, a halasztott fizető 30 napon belül fizethet. A halasztott fizetési engedélyhez vámbiztosíték nyújtás és a törvényben előírt egyéb feltételek teljesítése szükséges. A vám megfizetése akkor teljesül, ha az összeg bevételként megjelenik és könyvelésre kerül az államháztartási számlákon.
Vámtétel megállapítása, vám kiszabása és közlése:
A vámtétel összegének megállapításakor a vámhivatal azt vizsgálja, hogy a vámárura a vámtarifa melyik hasábjain szereplő vámok alkalmazandók.
A vámkiszabás alapja a vámérték. A vám mindig az importőr ország hivatalos fizetőeszközében kerül kiszabásra.
Vámbiztosíték
A vámbiztosíték nyújtás lehet egyedi, azaz egy-egy adott (vám)áruhoz kapcsolódó biztosíték, vagy a vámjogszabály alapján a vámhatóság által kiadott engedélyek végzésének kockázatát fedező tevékenységi biztosíték. Vámbiztosítékot csak akkor lehet felszabadítani, ha a vámáru vámterheit megfizették, vagy annak vámjogi sorsát egyéb olyan módon rendezték, amellyel megszűnik az állam közteherigénye. Exportáruk esetében kizárólag akkor kell vámbiztosítékot nyújtani, ha azokra – későbbi exporttervek miatt – nem fizették meg a hazai forgalmi adókat, vagy pedig az exporttámogatást az áru vámhatáron történő kilépése előtt vették igénybe. Az utóbbi esetben a vámbiztosítékot az exportáruk vámhatáron történt kiléptetése esetén lehet felszabadítani.
Vámfelügyelet
A vámhatóság közvetlen vagy közvetett vámfelügyeletet gyakorolhat a (vám)árukat terhelő közterhek maradéktalan bevételének biztosítása céljából, azaz az árukat őrizheti, kísérheti vagy raktározhatja, illetve vámbiztosíték-nyújtást követelhet az érintett jogi vagy természetes személytől.
Vámbefizetés
Az áru a vám befizetése után felszabadul a belföldi forgalom számára, tulajdonosa szabadon rendelkezhet vele. Az áru nem adható ki mindaddig, míg a közterhek megfizetésre vagy biztosításra nem kerülnek.
